A nagy port kavart archeogenetikai kutatásokat összegző mű szerint nagy a genetikai hasonlóság a románok és a körülöttük élő népek, például a magyarok között is.
Archeogenetikai kutatásokkal igazolták, hogy a románok ősei ötvenezer éve érkeztek a mai Románia területére. A tudományos felfedezésről, amely szerint a ma élő román nép genomjának csak húsz százaléka dák, Mihai G. Netea orvosprofesszor könyvet is írt, amelyben megállapítja: a román és a magyar rokon nép, jóllehet, mi csak a középkorban törtünk be a Kárpát-medencébe – írja a Magyar Nemzet.
A mű – amely a románok (nem teljes) genetikai története címet viseli – nemrégiben jelent meg egy bukaresti kiadónál, és az egész romiániai történészszakmát fenekestül felforgatta.
„A DNS-vizsgálatokra épülő meghökkentéssel nincs is probléma, hiszen Nyugat-Európában is tucatjával jelennek meg mostanság hasonló tárgyú kötetek. A román színre lépés mégis mintha reakció lenne a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai vizsgálataira” – jegyzi meg a hírről beszámoló lap.
És mik a legmeghökkentőbb megállapítások?
Mivel a magyar nyelv több ezer évvel később jelent meg Európában, mint az indoeurópai nyelvek, azt gondolhatnánk – állítja Netea –, hogy a magyarok genetikája eltér a körülötte élőkétől. De ez nem így van. Genetikailag rokonok vagyunk a szomszédainkkal,
A román szakember arra is bizonyítékot talált, hogy az európai populációknak a paleolitikumig visszavezethető genetikai bázisa rendkívül erős.
A középkori népvándorlás – beleértve a magyarok bejövetelét – ezen nemigen tudott változtatni. Annyi történt, hogy az újonnan jöttek „ráerőszakolták” a nyelvüket az itt élőkre, és az általuk alapított ország elnevezését is tetszésük szerint alakították. Netea példának a bolgárokat hozza fel, akik ahelyett, hogy alkalmazkodtak volna a mai Bulgária területén talált szlávokhoz, elnyomták őket, szó szerint beléjük fojtották a szót, a névadójukká váltak. A genetikai állományukat azonban nem változtatták meg.
Hogy ez mit jelent? Tulajdonképpen azt, hogy Netea elmélete szerint kétezer évvel ezelőtt megállt az idő, semmilyen lényeges változás nem történt azóta Európa genetikai térképén, ennek tulajdoníthatóan a mai románok, akiknek az ősei vélekedése szerint már ötvenezer éve a mai Románia területén éltek, nem hordoznak magukban ázsiai géneket. Pedig az idők során érkeztek hódító szándékú migránsok Ázsiából, többek között hunok, avarok, magyarok és bolgárok, de nem számít, mert az őslakossághoz képest a számuk elenyésző volt, és gyorsan asszimilálódtak. A kunok – akiknek személy- és településnevei máig megőrződtek a románság körében – és a magyarok egyaránt ázsiai génekkel érkeztek, de mindössze háromszáz év alatt beolvadtak az általuk leigázott népekbe anélkül, hogy lényeges befolyást gyakoroltak volna rájuk.
Rátérve a román nép eredetére, Netea a következőket írja.
A történelmi fejtegetések pontosságát maga a szerző sem garantálja, hiszen nincs történész végzettsége, de ami a genetikai indoklást illeti, Netea garantálja annak tűpontosságát, megkérdőjelezhetetlenségét.
Nyitókép: MTVA Fotó, Molnár-Bernáth László
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Ha már egy fullbalos elemző is lehűti a támogatói kedélyeket azzal, hogy unja már az ilyen elemzéseket, mert egyszerűen nem igazak, akkor legalább engedtessék meg a kételkedés joga.
Már a mesterséges intelligenciát is bevetik.
Az ellenzék a jelek szerint már készül Magyar Péter csúfos vereségére.
Kiderült, miért kamu a behozhatatlan Tisza előnyt mérő kutatás.
Az egyetemi évek sokak számára az önállósodás, a kísérletezés és az identitáskeresés időszakát jelentik.
Az 55 ezres stadionba 2600-an mentek ki a presztízsmeccsre.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
