Összesen húszan haltak meg a két támadásban.
Húszra nőtt az Ukrajna déli részén lévő kikötőváros, Odessza környékét ért orosz légicsapások halálos áldozatainak száma közölte pénteken az ukrán katasztrófavédelem.
A megye Bilhorod-Dnyisztrovszkij járására az éjjel mértek csapást az orosz erők, az ukrán déli műveleti parancsnokság közlése szerint Tu-22 stratégiai repülőgépekkel három H-22-es típusú rakétát lőttek ki. Az egyik rakéta eltalált egy kilencemeletes lakóházat Szerhijivka településen, aminek következtében a legfrissebb információk szerint 16-an vesztették életüket. A másik két rakéta üdülőövezetben csapódott be, ahol négy ember halálát okozta. A halálos áldozatok között legalább két gyermek van. A támadásokban 38-an sebesültek meg, köztük hat gyerek, mindannyiukat kórházba szállították.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő portálon azt írta, hogy Szerhijivkában a kilencszintes épület külső falai és minden szintjének mennyezete beomlott.
Az ukrán légierő parancsnoksága közben arról számolt be, hogy a délelőtti órákban az ukrán légvédelem lelőtt egy orosz Forposzt típusú drónt – azaz pilóta nélküli repülőgépet –, amely újabb megsemmisítendő célpontot próbált találni a déli Mikolajiv megyében.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy a Forposzt csaknem a legdrágább pilóta nélküli légijármű, amely az Oroszországban hadrendben van. Árát hétmillió dollárra becsülik. A United24 adománygyűjtő platform az ukrán fegyveres erők vezérkarával és a digitális fejlesztési minisztériummal közösen bejelentette a „drónhadsereg” elnevezésű projekt elindítását. Ez a program magában foglalja a drónok rendszeres beszerzését, javítását és működési cseréjét, valamint vezetőképzést – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A projekt első feladata 200 felderítő drón beszerzése az ukrán fegyveres erők számára, valamint több ezer egyszerűbb drón összeállítása. Az emberek a világ minden tájáról adományozhatnak pénzeszközöket, vagy odaadhatják saját drónjukat az ukrán hadseregnek a United24 internetes oldalán keresztül. Saját drónt külföldről a projektpartnereknek lehet küldeni egy lengyelországi és egy amerikai központba, ahonnan Ukrajnába szállítják.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő tájékoztatása szerint az ukrán törvényhozás eközben jóváhagyta Dmitro Lubinec új emberi jogi ombudsman kinevezését. A határozatot 250 képviselő hagyta jóvá a 450 fős parlamentben. Mindeközben az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) felvette a kulturális örökségek listájára az ukrán borscs levest, amely a nemzetközi szervezet pénteken hozott döntése értelmében olyan örökség, amely sürgős védelemre szorul. „A borscsért vívott háborúban a győzelem a miénk!” – jelentette ki Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter a Facebookon. Az ukrán borscs főzési kultúrája a szaktárca, valamint Marina Szobotyuk szakértő és Jevhen Klopotenko sztárszakács kezdeményezésére került fel az UNESCO listájára – fűzte hozzá az Ukrajinszka Pravda.
(MTI)
Nyitókép: MTI/AP/Ukrán vészhelyzeti minisztérium
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ahhoz nincs kedvem, de szívesen beszélgetek vele a háborús őrületről, a bevándorlók szétosztásáról és a Tisza által tervezett megszorításokról.
Óriási a tét Brüsszelben.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az olasz miniszterelnöknek egyensúlyoznia kell Brüsszel és Washington között.
Így finanszíroznák Ukrajnát: az egyik az uniós költségvetésen keresztüli finanszírozás, annak terhére történő hitelfelvétellel, a másik lehetőség az úgynevezett jóvátételi hitel.
Egy történelmi pillanatban Bart De Wever főszerepet kapott azzal, hogy ellenáll az orosz vagyon felhasználásának: ő óvatosságnak nevezi, nyugati szövetségesei viszont tombolnak.
A brüsszeli források már egy akár szombatig elhúzódó találkozóról beszélnek, ugyanis mindenképpen meg akarják valamilyen formában oldani Ukrajna finanszírozását.
A fürdő látogatóinak száma évről évre emelkedik.
Az idei hivatalosan is a magyar tudomány éve, hiszen 200 évvel ezelőtt alapította meg gróf Széchenyi István a Magyar Tudós Társaságot, a mai Magyar Tudományos Akadémia elődjét.
