A héten tárgyal az albán miniszterelnök és a NATO-főtitkár a szövetséges haditengerészeti bázis létrehozásáról.
Edi Rama albán miniszterelnök a héten Brüsszelben találkozik Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, hogy tárgyaljanak az ország adriai partvidékén lévő kikötő NATO haditengerészeti bázisává való átalakításról – írja az Euractiv. Az átalakításra szánt Porto Romano kikötő Durresben, a fővárostól, Tiranától 40 percre található, egy kereskedelmi és egy katonai haditengerészeti bázisból áll majd. A finanszírozást az albán állam és a NATO fogja együtt biztosítani.
Albánia 2009 óta tagja a NATO-nak, és azóta keményen dolgozik azon, hogy eleget tegyen kötelezettségeinek. Miközben a védelmi kiadások 2020-tól 1,535%-on állnak, az ország adott otthont a NATO Defender 2021 missziójának, és az Ukrajnában zajló háború közepette gyorsan csatlakozott a szövetséghez.
Emellett a NATO átalakítja a Kucovában található, egykori kommunista katonai légibázist is. A rekonstrukciós munkálatok januárban kezdődtek meg 50 millió euróból, és a bázis 2023-ban lesz üzemképes. A bázis lőszerraktárként és üzemanyag-utántöltő központként fog működni, és a munkálatok során új tárolóegységeket építenek, valamint helyreállítják a kifutópályát és korszerűsítik a meglévő irányítótornyot.
Nyitókép/illusztráció: MARCUS BRANDT / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ész megáll! Tényleg halálba küldenék a magyar fiatalokat?
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Az ukrán sajtó arról cikkezik, hogy az új javaslat egy „NATO nélküli 5. cikkelyre” nem fogja megvédeni az országot egy újabb támadástól.
Az európai politikusoknak is odapirított az orosz elnök.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
A kormány döntése értelmében tovább emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami a következő években is meghatározza a magyar bérek alakulását.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
