Egy kis ország ne üsse az orrát a nagyok dolgába? – még egyszer a magyar–lengyel barátságról

Mindenkit óvnék a lengyelek megvetésétől, a kárörvendéstől, mert olyan erői vannak ennek a társadalomnak, ami hegyeket mozgat. Nizalowski Attila jegyzete.

Az uniós igazságügyi biztos ezzel szemben nemrég „történelmi jogi aktusnak” nevezte a Benes-dekrétumokat...
A Libération Didier Reynders uniós igazságügyi biztossal közölt interjút demokrácia-jelentése kapcsán. Kiemelte, hogy a járványt követő időszakban fontos, hogy a jövőben a kormányoknak törvényben rögzítsék a rendkívüli állapotok kiváltásának, végrehajtásának és megszüntetésének feltételeit. Szerinte
Hangsúlyozta: a parlamentnek és az igazságszolgáltatásnak ellenőrizni kell a rendkívüli állapotok idején hozott intézkedések szükségességét és arányosságát. Kitért rá, hogy a helyreállítási alapokhoz való hozzáférést is a jogállamiság előmozdításához kötötték minden tagállamban.
A helyreállítási tervekkel kapcsolatos elvárásoknál megemlítette, hogy a lengyel oldalon – Magyarországgal ellentétben – legalább történt cselekvési kísérlet. Lengyelország és Magyarország rendszerszintű problémákat vet fel. Lengyelországban a fő probléma az igazságszolgáltatás, amely a jogállamiság alapvető eleme.
Ezzel szemben Magyarországon inkább a demokrácia és a jogállamiság konfliktusáról van szó:
– véli a szerző. Reynders szerint Magyarország elutasít minden vitát a témában, ellentétben Lengyelországgal. Sokakkal ellentétben ő nem gondolja, hogy az ukrajnai háború alatt Lengyelországot békén kellene hagyni jogállami szempontból – olvasható a cikkben.
Nyitókép: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / AFP