A New York Times május közepén vezércikkben szellőztette meg a háború kapcsán az amerikai elit egy részében addigra lappangva bár, de meg-megfogalmazódó kételyeket. A Portfolio szerint az újság azt írta: „Amerikának nem érdeke, hogy Oroszországgal totális háborúba keveredjen, még ha a Ukrajnának nehéz döntéseket kellene is hoznia a tárgyalásos béke érdekében. Biden meg kell értesse Zelenszkijjel és népével, hogy vannak korlátai annak, ameddig Amerika és a NATO elmehet”.
Külön említette az adminisztráció részéről elhangzott „harcias kijelentéseket”, melyek bár jól hangzanak, „a tárgyalásokat nem hozzák közelebb”. Ezidőtájt mondta ugyanis Biden elnök, hogy Putyin „nem maradhat hatalmon”, Austin védelmi miniszter, hogy Ukrajnában a cél Oroszország meggyengítése, Pelosi házelnök pedig, hogy az amerikai támogatás a teljes győzelemig fog tartani.
„Nem cél Oroszországon bosszút állni”
Ezzel szemben Macron francia elnök ekkoriban kezdte el hangoztatni, hogy
nem cél Oroszországon „bosszút állni”, és Mario Draghi olasz kormányfő igyekezett washingtoni látogatása során a tárgyalásos megoldás mellett érvelni.
és Mario Draghi olasz kormányfő igyekezett washingtoni látogatása során a tárgyalásos megoldás mellett érvelni.Azt írják: mindeközben a szakértői körök is ébredezni kezdtek. Charles Kupchan, aki Clinton és Obama elnökök alatt a Nemzetbiztonsági Tanácsban az európai ügyekért felelt, májusban az Atlantic magazin hasábjain „stratégiai óvatosságra” intett. Mint írta, a békés megoldás keresése nem csupán a további pusztítás, netán a teljes eszkalálódás elkerülése végett volna kívánatos, hanem mert az egyre romló gazdasági helyzetben a nyugati szövetségesek is csak így tudnak megőrizni egy (többé-kevésbé) közös frontot.
Egy hónappal később ugyanő fáradhatatlanul magyarázta: a háború békés lezárására törekvés nem egyenlő a megalkuvással. Még világosabban leszögezte:
„A konfliktus tárgyalásos befejezése a helyes cél – s ennek lehetőleg minél előbb meg kell történnie”.
Kissinger is a béke mellett
Kiemelik: az amerikai diplomácia egyik legnagyobb alakja, Henry Kissinger a májusi Világgazdasági Fórumon, majd júliusban a német Spiegelnek adott nagyinterjújában érvelt hasonló szellemben, de ezen a vonalon foglalt állást Jeffrey Sachs az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának elnöke, vagy éppen John Mearsheimer, a nemzetközi kapcsolatok realista iskolájának egyik legbefolyásosabb képviselője.
Nyitókép: Stringer / Sputnik / AFP