Az ország esik szét, a miniszterelnök meg sehol – kiakadt a brit lap
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Nagypályás jogászból lett konzervatív politikus; feketeöves karatés, aki „csak a királynő és a felesége előtt hajlandó letérdelni”; egy Boris Johnsonnál szürkébb eminenciás, aki mégis átveheti bohó elődjétől Nagy-Britannia miniszterelnöki tisztségét. Portrénk!
Nyitókép: Raab és Johnson a brit parlamentben (JESSICA TAYLOR / UK PARLIAMENT / AFP)
„Csak a királynő és a leendő feleségem előtt voltam hajlandó letérdelni, amikor megkértem a kezét” – fogalmazott Dominic Raab egy rádióadásban 2020-ban, amikor épp a tetőfokára hágott a Black Lives Matter-őrület. Az ellenzék persze nekiesett az akkor épp külügyminiszterként dolgozó Raabnak, aki erre gyorsan támogatásáról biztosította a BLM-et – de azért felsejlett valami karakter a technokrata politikusi álarc mögött. Ahogy akkor is, amikor a feministákkal ütközött meg, kifejtve, hogy „egyes feministák ellenszenves bigottak”, illetve a férfiak védelmére is mert kelni, arról beszélve, hogy „a férfiaknak a bölcsőtől a sírig kemény az életük, több órát dolgoznak, hamarabb halnak, de mégis később mennek nyugdíjba, mint a nők”.
Dominic Raab
nagymenő jogász volt a londoni City-ben, mielőtt átnyergelt volna a közéletbe. Édesapja még gyerekként jött át családjával Csehszlovákiából Nagy-Britanniába 1938-ban – zsidókként ugyanis nem érezték biztonságban magukat a terjeszkedő náci uralom alatt.
Az 1974-ben született Dominicot már édesanyja anglikán vallása szerint nevelték, és szokásos angol középosztálybeli gyerekkor és ifjúkor várt rá: az amershami Challoner's magániskolába járt, ahol korábban Roger Moore is tanult; majd Oxfordban a Lady Margaret Hallban volt hallgató, később a cambridge-i Jesus College-ben folytatta tanulmányait, miközben saját bevallása szerint rengeteget karatézott.
Végül kiváló eredményekkel végzett jogászként, s annak rendje és módja szerint a londoni City jogászvilágába indult, ügyvédként és jogtanácsosként emelkedve a ranglétrán, s közben feleségül vett egy brazil üzletasszonyt, két gyermekükkel berendezkedve egy angol vidéki kúriában.
A feltörekvő jogász sokat foglalkozott nemzetközi joggal, civil szervezetekkel és az uniós jogalkotással is. Raab aztán a brit Külügyminisztérium szolgálatába állt, 2010-ben pedig – biztosra menve – egy stabilan konzervatív London melletti választókerületben indult tory jelöltként, s meg is választották őt.
Aktívan részt vett a 2010-es évek első felének vitáiban, támogatta az emberi jogi sérelmeket okozó külföldi személyek kitiltását és vagyonuk befagyasztását Nagy-Britanniában; és kezdeményezte a több mint egy évre elítélt, bevándorló hátterű bűnözők deportálását az országból – ez utóbbit végül nem fogadta el a brit parlament.
Miután a 2015-ös választáson ismét győzött, David Cameron miniszterelnök alminiszterré nevezte ki őt az Igazságügyi Minisztériumban, Michael Gove mellé. Új státusában az emberi jogi kérdésekért felelt – és eközben elkötelezte magát a Brexitet támogató konzervatív tábor mellett.
Raab a Theresa May által kiírt, toryk számára szerencsétlenül alakuló 2017-es választáson (ahol a konzervatívok elveszítették addigi többségüket) is megnyerte körzetét, és sikerrel járt a Johnson-féle 2019-es választáson is.
Eközben Raab már különböző kormányzati pozíciókat töltött be, és az utóbbi hónapokban immár politikusi karrierjének (eddigi) csúcsain jár:
– tehát gyakorlatilag Boris Johnson mellett ő a hatalom második számú birtokosa.
S könnyen lehet, hogy hamarosan innen is előléphet. A legesélyesebb jelöltek között tartják számon Boris Johnson utódlására, és Johnson szerdai lemondásáig bezárólag számos helyről üzenték vagy utaltak arra illetékesek: Raab kellene, hogy kövesse Johnsont a hatalomban. Egyébként ő volt az is, aki Boris Johnson súlyos covid-betegsége idején előlépett az ország vezetőjévé.
Kérdés, milyen szerep vár most Raabra: esetleg a Nagy-Britanniában szokatlan ideiglenes miniszterelnökség – ha Johnsont gyors távozásra kényszerítik a pártban –; vagy pedig hosszabb távon is ő lehet az, aki David Cameron, Theresa May és Boris Johnson után tovább viszi a konzervatív kormányzást a szigetországban.
A legrosszabb esetben viszont – ahogy azt Cameron és May távozása után is láthattuk – előkerülnek a brit konzervatívok legféltettebb kincsei: a hosszú kések, amikkel előszeretettel „mészárolják” egymást zárt ajtók mögött és a nyilvánosság előtt egyaránt, amikor épp utódlási harc van a napirenden.
olyan figurákkal mérkőzve, mint a kemény háborús héja Ben Wallace védelmi miniszter, vagy az indiai származású, dúsgazdag Rishi Sunak korábbi pénzügyminiszter.
De hogy Raabtól várhat-e majd Nagy-Britannia és a világ karakteresen konzervatív kormányzást a 12 éve hatalomban lévő, névleg tory párt élén, igencsak kérdéses.