Az indoklás szerint ha a Happy nevű elefántot embernek tekintenénk, az „hatalmas destabilizáló hatással lenne a modern társadalomra”.
Megtagadta az embereket megillető jogokat az amerikai New York állam legfelsőbb bírósága egy öreg elefánttól, amely így az állatvédők erőfeszítései ellenére nem kerülhet a bronxi állatkertben lévő szűk karámjából egy jobb körülményeket kínáló elefántmenhelyre.
Az albanyi székhelyű fellebbviteli bíróság a Nonhuman Rights Project (NRP) állatjogi csoport keresetét utasította el, amely azzal érvelt, hogy
A bíróság 5:2 arányban foglalt állást úgy, hogy a habeas corpus jogelv nem illeti meg az elefántot még akkor sem, ha az állat rendelkezik több olyan kognitív képességgel, amely az ember sajátja.
Miközben senki sem vitatja, hogy az elefántok értelmes lények, amelyek megérdemlik a megfelelő gondoskodást és az együttérzést, New York állam törvényei alapján Happy-t, mint „nemhumán állatot” nem illeti meg a szabadsághoz való jog – írta Janet DiFiore főbíró.
A bíró szerint a „személyi szabadság” megadása az elefántnak „hatalmas destabilizáló hatással lenne a modern társadalomra”, és állatok, köztük társállatok és szolgálati állatok szabadságát követelő petíciók özönét indíthatná el.
Törvényhozóknak kell dönteniük arról, hogy megkaphatják-e állatok ugyanazokat a törvényes jogokat, amelyeket emberek élveznek – határozott a bíróság.
A floridai központú NRP négy éve indított jogi küzdelmet annak érdekében, hogy a Happy nevű elefántot engedjék ki az állatkertből a két amerikai elefántmenhely valamelyikébe. Az állatjogok harcosai szerint az elefánt „bebörtönözve”, fajtársaitól elkülönítve él egy mindössze 0,4 hektáros karámban a bronxi állatkertben.
Alacsonyabb szintű bíróságok is elutasították a keresetet,
Az elefánt vadon született Ázsiában az 1970-es években, egyévesen került az Egyesült Államokba. A Nonhuman Rights Project korábban hasonlóan eredménytelen jogi küzdelmet folytatott egy Tommy nevű csimpánz kiszabadításáért, azzal érvelve, hogy a csimpánzokat és más, emberhez hasonló intelligens állatokat is megilletnek bizonyos emberi alapjogok, így a szabadsághoz való jog.
(MTI)
Nyitókép: The New York Times
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Beruházások, béke és világrend kérdése az amerikai tárgyalásokon.
A Tisza Párt elnöke gyors döntésre szólította fel a bíróságot.
Megváltoztatta a vallomását.
Még nem volt ilyen az Európai Unió történetében.
Vérfagyasztó jelenetek játszódtak le New York egyik legnépszerűbb áruházában. A pszichiátriáról aznap szabadult támadó hangokat hallott, és úgy érezte, ölnie kell.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Bajnai? Miért ne? Megnyerő külsejű, joviális személyiség, halkan, indulatok nélkül beszél, kerek mondatokban fogalmaz, járása dallamos.
Nagy Ervin az „unalmas” Bajnai-korszakot siratja, azt az időszakot, amikor családok százezrei szenvedtek megszorításoktól. Jövőre Magyar Péterrel ugyanez térne vissza.
