Megtagadta az embereket megillető jogokat az amerikai New York állam legfelsőbb bírósága egy öreg elefánttól, amely így az állatvédők erőfeszítései ellenére nem kerülhet a bronxi állatkertben lévő szűk karámjából egy jobb körülményeket kínáló elefántmenhelyre.
Az albanyi székhelyű fellebbviteli bíróság a Nonhuman Rights Project (NRP) állatjogi csoport keresetét utasította el, amely azzal érvelt, hogy
a Happy nevű 51 éves nőstény ormányost is megilletik bizonyos, az emberek által élvezett jogok, ezért vissza kell adni a szabadságát.
A bíróság 5:2 arányban foglalt állást úgy, hogy a habeas corpus jogelv nem illeti meg az elefántot még akkor sem, ha az állat rendelkezik több olyan kognitív képességgel, amely az ember sajátja.
Miközben senki sem vitatja, hogy az elefántok értelmes lények, amelyek megérdemlik a megfelelő gondoskodást és az együttérzést, New York állam törvényei alapján Happy-t, mint „nemhumán állatot” nem illeti meg a szabadsághoz való jog – írta Janet DiFiore főbíró.
A bíró szerint a „személyi szabadság” megadása az elefántnak „hatalmas destabilizáló hatással lenne a modern társadalomra”, és állatok, köztük társállatok és szolgálati állatok szabadságát követelő petíciók özönét indíthatná el.
Törvényhozóknak kell dönteniük arról, hogy megkaphatják-e állatok ugyanazokat a törvényes jogokat, amelyeket emberek élveznek – határozott a bíróság.
Háttér a nem-ember elefánt ügyével kapcsolatban
A floridai központú NRP négy éve indított jogi küzdelmet annak érdekében, hogy a Happy nevű elefántot engedjék ki az állatkertből a két amerikai elefántmenhely valamelyikébe. Az állatjogok harcosai szerint az elefánt „bebörtönözve”, fajtársaitól elkülönítve él egy mindössze 0,4 hektáros karámban a bronxi állatkertben.
Alacsonyabb szintű bíróságok is elutasították a keresetet,
elfogadva az állatkert érvelését, miszerint Happyről nagyon is megfelelően gondoskodnak a fogságban.
Az elefánt vadon született Ázsiában az 1970-es években, egyévesen került az Egyesült Államokba. A Nonhuman Rights Project korábban hasonlóan eredménytelen jogi küzdelmet folytatott egy Tommy nevű csimpánz kiszabadításáért, azzal érvelve, hogy a csimpánzokat és más, emberhez hasonló intelligens állatokat is megilletnek bizonyos emberi alapjogok, így a szabadsághoz való jog.