Majdnem sikerült hamis Picasso és Munch festményeket kiállítani a szlovénoknak.
Az utolsó pillanatban fújták le a ljubljanai Szlovén Nemzeti Múzeumban a 19. és 20. századi híres festők műveiből összeállított kiállítást, miután szakértők szerint „nyilvánvaló hamisítványokról” volt szó – írta a Delo című szlovén napilap csütörtökön.
A múzeum korábban bejelentette, hogy az Utazások című kiállításon a szlovén Boljkovac család magángyűjteményéből 160 műalkotást mutatnak be, köztük Pablo Picasso, Henri Matisse, Joan Miró, Edgar Degas, Edvard Munch, Kazimir Malevics képeit. A tárlatot szerdán nyitották volna meg, azonban elismert szlovén művészettörténészek és festménybecsüsök szerint „nyilvánvaló hamisítványokról” van szó.
Aleksander Bassin neves művészettörténész, a Ljubljanai Városi Galéria egykori igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott: a festményeken rögtön látszik, hogy nem eredetiek.
Ehhez nem kell szakértőnek lenni, elég, ha valaki jártas a képzőművészetben”
– mondta, hozzátéve: elképzelhető, hogy az említett alkotók valamelyikének lehetne grafikája Szlovéniában, de festményeik biztosan nincsenek. Brane Kovic műkritikus szerint a gyűjtemény értéke meghaladná az egymilliárd dollárt, ha valódiak lennének a képek. Pavle Car, a nemzeti múzeum igazgatója őszinte sajnálatának adott hangot a kialakult helyzet miatt. Mint mondta, a kiállítás megnyitóját határozatlan időre elhalasztják. Az igazgató, akit még az előző kormány alatt neveztek ki az alkalmasságával kapcsolatos kételyek dacára, kitart amellett, hogy
a művek eredetiek, szerint a művészettörténészi közösség „elsietve” bélyegezte meg a festményeket hamisítványként.
A fiaskót a kulturális minisztérium is vizsgálja. Asta Vrecko miniszter közleményében azt írta: ami a képek hitelességét illeti, ők nem tudnak véleményt mondani, az a szakértők feladata. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a kiállításért anyagi ellentételezés nem járt, de vizsgálják az ügyet.
Vrecko szerint a múzeum szakértői bizottsága nem volt hajlandó felvenni a kiállítást a nemzeti múzeum éves tervébe, az igazgató saját hatáskörében döntött annak megrendezéséről. Az esetleges személyi következményekről nem bocsátkozott találgatásokba.
A múzeumigazgató szerint csak néhány hete született döntés a tárlatról, ezért nem szerepelt a kiállítás az éves tervben, és ez magyarázza, hogy csak pár nappal a megnyitó előtt jelentették be a létrejöttét egy rövid közleményben, amelyben a művek alkotóit sem nevezték meg.
A gyűjtemény tulajdonosa, Niko Boljkovac azt mondta a Delónak, hogy a Gallus nevű kis magángaléria igazgatójaként az elmúlt 50 évben vásárolta a műveket különböző árveréseken, ahol aránylag alacsonyak voltak a kikiáltási árak. Ő segített összevásárolni az Autocommerce vállalat kollekcióját is, amelyet két évtizede mutattak be a Szlovén Nemzeti Galériában.
(MTI)
Nyitókép: Twitter
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
XIV. Leó szerint a mozi kötelessége bemutatni a világ sebeit – és ellenállni az algoritmusok diktátumának.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Muszáj-e minden szempontot, beleértve a művész emberi minőségét is figyelembe vennünk a műalkotások megítélésekor?
Újra meg akarjuk égetni magunkat ugyanazzal a posztkommunista garnitúrával és generációs csápjaikkal?
Az elnök megunta, hogy Moszkva húzza az időt a békekötéssel kapcsolatban.
