Gallup: az amerikai társadalom 70 százaléka támogatja az azonos neműek házasságának jogi elismerését. A Legfelsőbb Bíróság májusban kiszivárgott ítélet-tervezete éppen ezért heves vitákat vetít előre.
Közzétette a világszerte végzett közvélemény-kutatásairól híres Gallup legfrissebb éves "Értékek és hitvallások" (Values and Beliefs) című elemzését, amely szerint az azonos neműek házasságának jogi elismerésének támogatottsága rekordszintre ért az amerikai társadalom körében.
Miközben 2021-ben az azonos neműek hazásságának támogatottsága 70 százalék volt,
A Gallup kutatását május 2-a és 22-e között végezte el.
A Gallup legelőször 1996-ban kérdezte meg a közvéleményt erről a kérdésről, amikor is a válaszadók mindössze 27 százaléka támogatta a kérdést. A grafikonon jól látszik, hogy 50 százalék fölé 15 évvel később, 2011-ben ért a támogatottság.
Miközben a támogatottság a nemzet különböző alcsoportjaiban alapvetően növekvő tendenciát mutat, a hetente templomba járók tűnnek annak a népcsoportnak, akik leginkább ellenállnak a trendnek.
2016-óta a Gallup erre vonatkozóan rendre 39 és 44 százalék között mér.
Ezzel ellentétben a Gallup 2004. óta méri azt, hogy azok az amerikaiak, akik ritkán, vagy soha sem járnak templomba általában rendre nagyobb nyitottságot mutatnak az azonos neműek házasságának jogi elismerésére. Azok körében azonban, akik ritkábban ugyan, de járnak templomba, a nyitottság mértéke nem haladta meg az ötven százalékot.
Lényeges áttörést a Legfelsőbb Bíróság Obergefell v. Hodges-döntése hozta: az ítélethozatal megelőző egy hónappal, 2015-ben az azonos neműek támogatottsága 60 százalékra nőtt.
Ennek kapcsán érdemes figyelembe venni az abortuszkérdés vonatkozásában május elején kiszivárgott legfelsőbb bírósági ítélet-tervezet indokolását. Amennyiben a Roe kontra Wade-precedenst valóban felülvizsgálják, számos egyéb kényes kérdés is hasonló sorsra juthat, így az azonos neműek házassága és a fogamzásgátlás kérdése is.
Ez a fordulat az Obergefell v. Hodges-precedenst is érintheti, ugyanis ezek a tárgykörök, tehát úgy az abortusz, mint az azonos neműek házassága, a szexuális szabadság és a fogamzásgátlás is az amerikai Alkotmány Tizennegyedik módosítása óta élvez alkotmányos szintű védelmet. Ezek a kérdések ugyanis mind a testi integritáshoz, továbbá a magánélethez való joggal kapcsolatosak.
Az Alkotmány úgynevezett „originalista” értelmezése azonban azon az elven alapul, hogy egy jogszabályt, jogosultságot a nemzet történelmének és hagyományainak tükrében kell értelmezni. Ez a logika valóban visszaköszön a kiszivárgott munkadokumentum indokolásában.
Ennek kapcsán a Gallup meg is jegyzi, hogy
A modern történelemben még soha nem szivárgott ki ilyen irat a legfelsőbb bíróság termeiből, az eset súlyát egyesek a Pentagon-iratok 1970-es években kirobbant botrányához hasonlítják.
Bár a politika a bírák jelölése kapcsán már megjelent a testület működésében, vörös vonalnak számított eddig, hogy a munkadokumentumokat a legszigorúbb titoktartás mellett kezeljék. Ennek oka, hogy
A szigorú titoktartás az eltérő világnézetű bírák közötti bizalom kiépítésének és megtartásának garanciája – garantálja mind az ügy, mind az ügyben döntő bírák biztonságát. Előbbit azért, hogy
a bírák személyes biztonságát pedig azért, mert ezek az ügyek valóban alkalmasak arra, hogy felkorbácsolják a kedélyeket.
Kép: Melegjogi aktivisták az amerikai Legfelsőbb Bíróság épülete előtt, Washington D.C.-ben, 2015. április 28-án. MLADEN ANTONOV / AFP
Dobozi Gergely
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ciki lenne Szent István országaként végleg elmaradni mögöttük. Francesca Rivafinoli írása.
Az Egyesült Államok alelnöke jövő kedden érkezik Budapestre.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Ma a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedésére és kereszthalálára emlékszik. Arra, hogy magára vette bűneinket és felvitte a Golgotára, a keresztre; életét adta értünk, hogy nekünk örök életünk lehessen. Vágvölgyi Gergely írása.
A rendezvényen jelen lévő szakértők több nemzetközi hálózathoz is kötődnek.
A kutató szerint a nyugati újságírás elveszítette korábbi normáit, és visszasüllyedt a késő szovjet szintre.
Ők a következők.
Az ukrán külügyi szóvivőnek már gyanúsítottja is van.
