Az EU után a legjelentősebb európai alapjogi egyezmény kerülhet sorra. A bevándorláspolitika a brit kormány zászlóshajó-projektje, amelyet a strasbourgi emberi jogi bíróság átmenetileg megtorpedózott.
Sokáig úgy tűnt, hogy a két ország közötti nemzetközi egyezmény alapján megindul az első „migránsjárat” az Egyesült Királyság és Ruanda között, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága úgy nevezett ideiglenes intézkedés keretében megtorpedózta a koncepciót.
Válaszul, mivel a migráció az Egyesült Királyság kormánya számára kiemelt presztízskérdés, a Downing Street az EJEB ítélkezésének alapjául szolgáló Emberi Jogok Európai Egyezményéből való kilépést is fontolgatja. Időközben a kormányzat a következő ruandai járatot készíti elő.
Aki ismeri a katasztrófafilmeket, azok számára biztosan emlékezetes az Armageddon (Michael Bay, 1998.) egyik kulcsjelenete, amelyben Steve Buscemi egy székhez kötözve, pániktól fűtött hangon faggatva társait: „Megyünk, maradunk? Megyünk, maradunk? Döntsétek már el!”
Hasonlóképpen érezhetnek most az Egyesült Királyságban veszteglő migránsok is. Június 14-én írtuk meg, hogy a brit Legfelsőbb Bíróság jogszerűnek találta a brit-ruandai migránspaktum egyik legfőbb aspektusát. Eszerint az Egyesült Királyságba jogellenesen érkező (tehát a Franciaországból a Doveri-szoroson keresztül illegálisan brit partra lépő)
A koncepció lényege, hogy a kelet-afrikai országnak olyan körülményeket kell fenntartaniuk a bevándorlók számára, hogy a ruandai tartózkodás emberi jogi szempontból semmilyen formában se befolyásolja a jogállásukat, s hogy jogsérelem nélkül lehessen őket visszaszállítani az Egyesült Királyságba, ha az érintettek menedékkérelme megalapozott.
2022. januárja és márciusa között 4.540 ember érkezett csónakon az Egyesült Királyságba. Ez több mint háromszorosan az egy évvel korábban dokumentált létszámnak; ekkora 1.363-an léptek brit partokra ilyen módon. 2021-ben 28.526 fő érkezett az Egyesült Királyságba irreguláris tengeri migrációs útvonalon. A szám a korábbi évekkel összehasonlítva még inkább szembeötlő: 2020-ban 8.466 fő, 2019-ben 1.843, 2018-ban pedig 299 irreguláris bevándorlót regisztráltak. Forrás: az Egyesült Királyság kormánya.
Az első ilyen járat, fedélzetén hét, a hatóságok által egyelőre illegális bevándorlónak tekintett személlyel már tulajdonképpen épp felszállt volna, amikor is megérkezett az Emberi Jogok Európai Bíróságának villámcsapás-szerűen ható ideiglenes intézkedése: vissza minden.
A fedélzeten tartózkodó egyik iraki férfi ügyében kedd este, indulás előtt nagyjából másfél órával döntött az EJEB. A testület szerint a deportálás visszafordíthatatlan károkat okozhatott volna a menedékkérőnek, erre hivatkozva pedig a többi migráns ügyvédje is keresetet nyújtott be.
A meghiúsult út megközelítőleg 500 ezer fontba került.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése nem ítélet, hanem ideiglenes intézkedés. Ebben a formában az EJEB dönthet úgy, hogy az érintett államnak – ebben az esetben az Egyesült Királyságnak – már az ügy kivizsgálása folyamán intézkedést ír elő. Ilyet rendszerint akkor lehet kibocsátani, ha a kérelemben a kérelmező megfelelően alátámasztja, hogy az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos és jóvátehetetlen kárt szenvedne. Ha ideiglenes intézkedést adnak ki, ennek körében a kötelezett országnak általában tartózkodnia kell valamely eltervezett intézkedés megtételétől. Ez a konkrét esetben a Ruandai „migránsjárat” törlését jelentette.
Az Egyesült Királyság és Ruanda közötti migrációs partnerségi megállapodás időközben a szigetország vezető témájává nőtte ki magát. Az eseménysorozat súlyát jól jelzi, hogy
az anglikán egyház érsekei és püspökei emelték fel szavukat a kormány migrációs politikájával szemben, erkölcstelennek és szégyenteljesnek titulálva azt.
Válaszul Elizabet Truss külügyminiszter jelezte, hogy nyitott a működőképes alternatív javaslatokra.
Az Egyesült Királyság és Ruanda közötti migrációs paktum a Johnson-adminisztráció egyik zászlóshajó-projektje. S mivel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ideiglenes intézkedése ezt – legalábbis pillanatnyilag – megtorpedózni látszik, az újságírók részéről felmerült a kérdés: kiléptetné-e válaszul a brit kormány az Egyesült Királyságot az Emberi Jogok Európai Egyezményéből? Ez a nemzetközi szerződés ugyanis az alapja az EJEB ítélkezésének.
A kormányzati reakció nem a teljes elzárkózásról szólt. Mi több, Boris Johnson kormányfő úgy reagált, hogy a kabinet „minden eshetőséget” mérlegel, köztük bizonyos jogi reformok végrehajtását is.
Nemcsak a miniszterelnök reagált így, de a Downing Street szóvivője sem zárta ki, hogy
A szóvivő megismételte: annak érdekében, hogy a ruandai repülőjáratok felszállhassanak, bármit megtesznek, és semmilyen lehetőséget sem zárnak ki.
Ruanda jellemzően olyan afrikai ország, amely egyébként is otthont ad a menekülteknek. Jelenleg 130 ezer migráns tartózkodik az országban; jellemzően a szomszédos Burundiból és a Kongói Demokratikus Köztársaságból idevándorolt népekről beszélünk. Egy időben Izrael is pedzegette, hogy az izraeli államterületen tartózkodó afrikai migránsokat Ruandába telepítse, a törekvés 2018-ban meghiúsult. Ezzel együtt egyfajta vészhelyzeti tranzitmechanizmust vezettek be 2019-ben Ruandában azt követően, hogy a ruandai kormány megállapodást írt alá az ENSZ menekültügyi szakosított intézményével (UNHCR) és az Afrikai Unióval. A megállapodás értelmében a korábban Líbiában fogságba ejtett – jellemzően szudáni, eritreai, etiópiai és szomáliai származású – embereket telepítették át Ruandába. Jelenleg nemcsak az Egyesült Királyság, hanem Dánia is ilyen intézkedést fontolgat.
Mindenesetre Priti Patel belügyminiszter a Parlament Alsóházában élesen bírálta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, annak átláthatatlansága miatt. Amikor beszédét tartotta, külön kitért arra is, hogy a döntést ugyan ismeri, de a bírósági végzést azonban mégsem kapta kézhez. Hozzátette:
Nem reprezentatív a közvélemény-kutatás, de a The Times a mai napon is arról kérdezi az embereket, hogy ki kellene-e lépnie Nagy-Britanniának az Emberi Jogok Európai Egyezményéből. Jelen állás szerint az olvasók közel 70 százaléka nem támogatná ezt a lépést.
A brit kormány a tavasz folyamán, márciusban közölte, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményét brit környezetbe átültető jogszabályt egy úgy nevezett „British Bill of Rights” (Alapjogi katalógus) válthatja fel. Ezzel a jogszabállyal kapcsolatban a jogalkotói cél az, hogy egyensúlyt biztosítson az emberi jogok és a nemzetbiztonság, továbbá a hatékony kormányzás szempontjai között.
Ez az új jogszabály tulajdonképpen
Ezzel a jogszabály lényegében azt rögzíti, hogy Nagy-Britannia Legfelsőbb Bírósága az emberi jogi igazságszolgáltatás végső fóruma.
Ez azt jelenti, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága többé nem köthetné meg a kormányzat kezét, és például a ruandai gépek – a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyása mellett – felszállhatnának.
Az új „British Bill of Rights” egy 1998-as jogszabályt (Human Rights Act), törvény az emberi jogokról) írna felül. Fontos azonban megjegyezni, hogy önmagában ez a fejlemény nem jelenti az Emberi Jogok Európai Egyezményéből való kilépést, jóllehet,
Elviekben ugyanis az egyének továbbra is mehetnének Strasbourgba, ha jogorvoslati lehetőségeik kimerültek a szigetországban. Az Emberi Jogok Európai Egyezményéből való kilépést adott esetben a brit kormány egy önálló aktussal hajthatja végre.
Kép: Rasid Necati Aslim / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Dobozi Gergely
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
Titkos paktumot kötnének a tömeges deportálásról a tálibokkal.
„Ez minden nyugati ország számára figyelmeztetés” – vélekedik Mario Nawfal.
Azonnal segítséget kért Szijjártó Péter.
A miniszterelnök politikai igazgatója Nigel Farage műsorában vendégeskedett.
Az Amszterdam melletti Uithoorn településen még a városházára is megpróbáltak behatolni a tiltakozók.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
