Sokáig úgy tűnt, hogy a két ország közötti nemzetközi egyezmény alapján megindul az első „migránsjárat” az Egyesült Királyság és Ruanda között, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága úgy nevezett ideiglenes intézkedés keretében megtorpedózta a koncepciót.

Válaszul, mivel a migráció az Egyesült Királyság kormánya számára kiemelt presztízskérdés, a Downing Street az EJEB ítélkezésének alapjául szolgáló Emberi Jogok Európai Egyezményéből való kilépést is fontolgatja. Időközben a kormányzat a következő ruandai járatot készíti elő. 

Aki ismeri a katasztrófafilmeket, azok számára biztosan emlékezetes az Armageddon (Michael Bay, 1998.) egyik kulcsjelenete, amelyben Steve Buscemi egy székhez kötözve, pániktól fűtött hangon faggatva társait: „Megyünk, maradunk? Megyünk, maradunk? Döntsétek már el!”

A britek illegálisnak tartott bevándorlókat röptetnének Ruanda és a szigetország között

Hasonlóképpen érezhetnek most az Egyesült Királyságban veszteglő migránsok is. Június 14-én írtuk meg, hogy a brit Legfelsőbb Bíróság jogszerűnek találta a brit-ruandai migránspaktum egyik legfőbb aspektusát. Eszerint az Egyesült Királyságba jogellenesen érkező (tehát a Franciaországból a Doveri-szoroson keresztül illegálisan brit partra lépő)

A koncepció lényege, hogy a kelet-afrikai országnak olyan körülményeket kell fenntartaniuk a bevándorlók számára, hogy a ruandai tartózkodás emberi jogi szempontból semmilyen formában se befolyásolja a jogállásukat, s hogy jogsérelem nélkül lehessen őket visszaszállítani az Egyesült Királyságba, ha az érintettek menedékkérelme megalapozott.

A repülő mégsem szállhatott fel

Az első ilyen járat, fedélzetén hét, a hatóságok által egyelőre illegális bevándorlónak tekintett személlyel már tulajdonképpen épp felszállt volna, amikor is megérkezett az Emberi Jogok Európai Bíróságának villámcsapás-szerűen ható ideiglenes intézkedése: vissza minden.

A fedélzeten tartózkodó egyik iraki férfi ügyében kedd este, indulás előtt nagyjából másfél órával döntött az EJEB. A testület szerint a deportálás visszafordíthatatlan károkat okozhatott volna a menedékkérőnek, erre hivatkozva pedig a többi migráns ügyvédje is keresetet nyújtott be.

A meghiúsult út megközelítőleg 500 ezer fontba került.

Az Egyesült Királyság és Ruanda közötti migrációs partnerségi megállapodás időközben a szigetország vezető témájává nőtte ki magát. Az eseménysorozat súlyát jól jelzi, hogy

Válaszul Elizabet Truss külügyminiszter jelezte, hogy nyitott a működőképes alternatív javaslatokra.

Újabb "brexit" jöhet?

Az Egyesült Királyság és Ruanda közötti migrációs paktum a Johnson-adminisztráció egyik zászlóshajó-projektje. S mivel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ideiglenes intézkedése ezt – legalábbis pillanatnyilag – megtorpedózni látszik, az újságírók részéről felmerült a kérdés: kiléptetné-e válaszul a brit kormány az Egyesült Királyságot az Emberi Jogok Európai Egyezményéből? Ez a nemzetközi szerződés ugyanis az alapja az EJEB ítélkezésének. 

A kormányzati reakció nem a teljes elzárkózásról szólt. Mi több, Boris Johnson kormányfő úgy reagált, hogy a kabinet „minden eshetőséget” mérlegel, köztük bizonyos jogi reformok végrehajtását is.

Nemcsak a miniszterelnök reagált így, de a Downing Street szóvivője sem zárta ki, hogy

A szóvivő megismételte: annak érdekében, hogy a ruandai repülőjáratok felszállhassanak, bármit megtesznek, és semmilyen lehetőséget sem zárnak ki.

Mindenesetre Priti Patel belügyminiszter a Parlament Alsóházában élesen bírálta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, annak átláthatatlansága miatt. Amikor beszédét tartotta, külön kitért arra is, hogy a döntést ugyan ismeri, de a bírósági végzést azonban mégsem kapta kézhez. Hozzátette:

Nem reprezentatív a közvélemény-kutatás, de a The Times a mai napon is arról kérdezi az embereket, hogy ki kellene-e lépnie Nagy-Britanniának az Emberi Jogok Európai Egyezményéből. Jelen állás szerint az olvasók közel 70 százaléka nem támogatná ezt a lépést.

Rövidesen megszülethet az alternatíva…

A brit kormány a tavasz folyamán, márciusban közölte, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményét brit környezetbe átültető jogszabályt egy úgy nevezett „British Bill of Rights” (Alapjogi katalógus) válthatja fel. Ezzel a jogszabállyal kapcsolatban a jogalkotói cél az, hogy egyensúlyt biztosítson az emberi jogok és a nemzetbiztonság, továbbá a hatékony kormányzás szempontjai között.

Ez az új jogszabály tulajdonképpen

Ezzel a jogszabály lényegében azt rögzíti, hogy Nagy-Britannia Legfelsőbb Bírósága az emberi jogi igazságszolgáltatás végső fóruma. 

Ez azt jelenti, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága többé nem köthetné meg a kormányzat kezét, és például a ruandai gépek – a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyása mellett – felszállhatnának.

Az új „British Bill of Rights” egy 1998-as jogszabályt (Human Rights Act), törvény az emberi jogokról) írna felül. Fontos azonban megjegyezni, hogy önmagában ez a fejlemény nem jelenti az Emberi Jogok Európai Egyezményéből való kilépést, jóllehet,

Elviekben ugyanis az egyének továbbra is mehetnének Strasbourgba, ha jogorvoslati lehetőségeik kimerültek a szigetországban. Az Emberi Jogok Európai Egyezményéből való kilépést adott esetben a brit kormány egy önálló aktussal hajthatja végre.

Kép: Rasid Necati Aslim / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Dobozi Gergely