Az Európai Bizottság az uniós jogból fakadó felhatalmazásával visszaélve, a tagállami konszenzust megkerülve vetne ki importvámot az orosz olajra. Ezzel a lépésével az EU egyik alapelvét üresítené ki.
Az Európai Bizottság importvám beszedését fontolgatja annak érdekében, hogy Magyarországra ne szállíthassanak Oroszországból olajat – írta meg június 4-én a Der Spiegel. A hírt több német sajtóorgánum, köztük a Der Tagesspiegel is átvette.
A Der Spiegel szerint
ahol a vámunió kérdésében minősített többségű szavazással vinnék keresztül a tervet.
Ehhez az kell, hogy a döntést legaláb 15 tagország támogassa, egyúttal az szükséges, hogy az igennel szavazó tagállamok lakosainak száma együttesen elérje, vagy meghaladja az EU teljes lakosságának 65 százalékát.
a blokkoló kisebbségnek ebben az esetben legalább négy tagból kell állnia, máskülönben a kérdést megszavazottnak kell tekinteni.
Oroszország megtámadta Ukrajnát, keleti szomszédunkban háború dúl. Május végén konszenzus született az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői között arra vonatkozóan, hogy Oroszországot ezért a cselekményéért egy hatodik szankciós csomaggal is sújtani kell. Ez a szankciócsomag a továbbiakban kiterjed az Oroszországból a tagállamok irányába szállított nyersolajra és kőolajtermékekre is, a csővezetéken szállított nyersolajra vonatkozó ideiglenes kivétel biztosítása mellett.
A kivételt Magyarország az Európai Tanácsban főszabályként működő konszenzusos döntéshozatali eljárásrend lehetőségeinek kiaknázásával – vétópolitikával – harcolta ki. Utóbb kiderült, hogy jónéhány tagállam hallgatólagos támogatása mellett.
A döntést az Európai Unió legfőbb szintjén hozták meg, az Unió választott vezetői. Az Európai Unió nem szuverén állam, de ha bárki, például a francia államfő európai szuverenitást emleget, akkor azt az Európai Tanács működésére alapozva teszi.
Ehhez képest volna
Ha a hír igaz, az Európai Bizottság szemmel láthatóan arra törekszik, hogy az uniós csúcson kialkudott kivételt is kiüresítse. A testület olyan szituációt akar teremteni, hogy úgy tűnjön, mintha a május végi Európai Tanács össze se ült volna.
A testület ezt elméletileg megteheti. Az Európai Bizottság a szerződések értelmében független uniós szerv, az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint pedig
Ez azt jelenti, hogy ezen a területen egy tagállam nem szabályozhat kifejezett uniós felhatalmazás nélkül.
Ez úgy néz ki a konkrétumok szintjén, hogy ha a Bizottság terve valóban átmegy, Magyarország nem köthet nemzetközi egyezményt Oroszországgal a vámpolitika kérdésében, ráadásul, az Országgyűlés még hazai jogszabályt sem alkothat erre vonatkozóan.
Létezik az Európai Unióról szóló szerződésnek egy olyan rendelkezése, amely egyfajta erkölcsi-etikai iránytűt rajzol fel az uniós politika képzeletbeli térképére. Hiába tehetné meg elviekben a Bizottság, hogy a vámunió tárgyában magánakciókba kezd – ha megkerüli a tagállami konszenzust, az intézmények közötti jóhiszemű és kölcsönös együttműködés elvét sérti meg.
Ez az elv, az úgy nevezett intézményi egyensúly elve nem kevesebbet, mint
Abban az EU-ban, amely még mindig egy szuverén és cselekvőképes tagállamok közötti szerződéses jogviszony.
Ennek az elvnek egy másik aspektusa, hogy
Elvileg igen, erre való az úgy nevezett semmisségi eljárás. Ennek keretei között az Európai Bíróság az uniós aktusokat a legmagasabb szintű uniós jogforrások viszonyában vizsgálja – nagyjából úgy, mint egy tagállami alkotmánybíróság.
Ennek keretein belül például egy tagállam indítványára a Bíróság megvizsgálja a jogalkotási aktusok jogszerűségét, továbbá dönt az
Ez ugyan csak spekuláció, de tekintettel arra, hogy az Európai Bíróság előtt az Európai Bizottság töretlenül elsöprő nyerési aránnyal bocsátkozik perbe, igen kicsi az esélye annak, hogy az Európai Bizottság lépését bíróság előtt sikerrel meg lehessen támadni.
Magyarország az elmúlt évek során többször is igyekezett kiaknázni az abban rejlő tárgyalási potenciált, hogy az Európai Tanács konszenzussal határoz – éppúgy ahogy számos más tagállam. Ez a fajta tárgyalási magatartás „vétózásként” él a köztudatban.
A magyar kormány tevékenységét kritikával követő nemzetközi és magyar médiumok a vétó kérdését igyekeznek kifejezetten a magyar miniszterelnök személyéhez kötni, magát a tárgyalási formát pedig lejáratni az európai közvélemény előtt.
Valójában a konszenzusos döntéshozatal etikai szempontból felsőbbrendű folyamat, nem hiába tartja a politikatudomány egyes képviselői a politikai igazolási folyamat „aranystandardjának” tartja. Révén ugyanis a közvélemény biztos lehet abban, hogy a politikai döntéshozók között teljes egyetértés uralkodik egy bizonyos kérdést illetően.
Ebből következően
Kép: Evariste Vital Luminais - A barbárok Róma előtt. (1822-96) Leemage via AFP
Dobozi Gergely
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Magyarországnak sikerült érvényesítenie az akaratát, de Brüsszel továbbra is támogatja a háborút.
Áramellátási vészhelyzet alakult ki az egyik legnagyobb ukrajnai városban.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az uniós vezetés azért akarja csökkenteni az agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló forrásokat az új uniós hadi alapokba csoportosítsák át.
Nem hagyjuk, hogy az Európai Bizottság tönkre tegye az agráriumot! – üzenték Ursula von der Leyennek.
A miniszterelnök politikai igazgatójaszerint Brüsszel tervezett lépése a háború elmélyítését és hosszú távú pénzügyi terheket jelentenének Magyarország számára.
Mark Rutte szerint a tavalyi csúcson rögzített politikai irány ellenére Ukrajna belépése egyelőre elakadt.
Magyarországnak sikerült érvényesítenie az akaratát, de Brüsszel továbbra is támogatja a háborút.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
