Az Európai Bizottság importvám beszedését fontolgatja annak érdekében, hogy Magyarországra ne szállíthassanak Oroszországból olajat – írta meg június 4-én a Der Spiegel. A hírt több német sajtóorgánum, köztük a Der Tagesspiegel is átvette. 

A Der Spiegel szerint

ahol a vámunió kérdésében minősített többségű szavazással vinnék keresztül a tervet.

Ehhez az kell, hogy a döntést legaláb 15 tagország támogassa, egyúttal az szükséges, hogy az igennel szavazó tagállamok lakosainak száma együttesen elérje, vagy meghaladja az EU teljes lakosságának 65 százalékát.

a blokkoló kisebbségnek ebben az esetben legalább négy tagból kell állnia, máskülönben a kérdést megszavazottnak kell tekinteni.

Az Európai Bizottság végrehajtói szerepkörből önjelölt stratégia-alkotóvá avanzsál?

Oroszország megtámadta Ukrajnát, keleti szomszédunkban háború dúl. Május végén konszenzus született az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői között arra vonatkozóan, hogy Oroszországot ezért a cselekményéért egy hatodik szankciós csomaggal is sújtani kell. Ez a szankciócsomag a továbbiakban kiterjed az Oroszországból a tagállamok irányába szállított nyersolajra és kőolajtermékekre is, a csővezetéken szállított nyersolajra vonatkozó ideiglenes kivétel biztosítása mellett.

A kivételt Magyarország az Európai Tanácsban főszabályként működő konszenzusos döntéshozatali eljárásrend lehetőségeinek kiaknázásával – vétópolitikával – harcolta ki. Utóbb kiderült, hogy jónéhány tagállam hallgatólagos támogatása mellett.

A döntést az Európai Unió legfőbb szintjén hozták meg, az Unió választott vezetői. Az Európai Unió nem szuverén állam, de ha bárki, például a francia államfő európai szuverenitást emleget, akkor azt az Európai Tanács működésére alapozva teszi. 

Ehhez képest volna

Lépésével a „szerződések őre” jogszerűen sérthet jogot

Ha a hír igaz, az Európai Bizottság szemmel láthatóan arra törekszik, hogy az uniós csúcson kialkudott kivételt is kiüresítse. A testület olyan szituációt akar teremteni, hogy úgy tűnjön, mintha a május végi Európai Tanács össze se ült volna.

A testület ezt elméletileg megteheti. Az Európai Bizottság a szerződések értelmében független uniós szerv, az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint pedig

Ez azt jelenti, hogy ezen a területen egy tagállam nem szabályozhat kifejezett uniós felhatalmazás nélkül.

Ez úgy néz ki a konkrétumok szintjén, hogy ha a Bizottság terve valóban átmegy, Magyarország nem köthet nemzetközi egyezményt Oroszországgal a vámpolitika kérdésében, ráadásul, az Országgyűlés még hazai jogszabályt sem alkothat erre vonatkozóan.

A jóhiszeműség és tisztesség, és az EU-val szembeni közbizalom lejáratása

Létezik az Európai Unióról szóló szerződésnek egy olyan rendelkezése, amely egyfajta erkölcsi-etikai iránytűt rajzol fel az uniós politika képzeletbeli térképére. Hiába tehetné meg elviekben a Bizottság, hogy a vámunió tárgyában magánakciókba kezd – ha megkerüli a tagállami konszenzust, az intézmények közötti jóhiszemű és kölcsönös együttműködés elvét sérti meg.

Ez az elv, az úgy nevezett intézményi egyensúly elve nem kevesebbet, mint

Abban az EU-ban, amely még mindig egy szuverén és cselekvőképes tagállamok közötti szerződéses jogviszony.

Ennek az elvnek egy másik aspektusa, hogy

Megtámadható bíróság előtt?

Elvileg igen, erre való az úgy nevezett semmisségi eljárás. Ennek keretei között az Európai Bíróság az uniós aktusokat a legmagasabb szintű uniós jogforrások viszonyában vizsgálja – nagyjából úgy, mint egy tagállami alkotmánybíróság.

Ennek keretein belül például egy tagállam indítványára a Bíróság megvizsgálja a jogalkotási aktusok jogszerűségét, továbbá dönt az

Ez ugyan csak spekuláció, de tekintettel arra, hogy az Európai Bíróság előtt az Európai Bizottság töretlenül elsöprő nyerési aránnyal bocsátkozik perbe, igen kicsi az esélye annak, hogy az Európai Bizottság lépését bíróság előtt sikerrel meg lehessen támadni.

„Barbárság”

Magyarország az elmúlt évek során többször is igyekezett kiaknázni az abban rejlő tárgyalási potenciált, hogy az Európai Tanács konszenzussal határoz – éppúgy ahogy számos más tagállam. Ez a fajta tárgyalási magatartás „vétózásként” él a köztudatban.

A magyar kormány tevékenységét kritikával követő nemzetközi és magyar médiumok a vétó kérdését igyekeznek kifejezetten a magyar miniszterelnök személyéhez kötni, magát a tárgyalási formát pedig lejáratni az európai közvélemény előtt. 

Valójában a konszenzusos döntéshozatal etikai szempontból felsőbbrendű folyamat, nem hiába tartja a politikatudomány egyes képviselői a politikai igazolási folyamat „aranystandardjának” tartja. Révén ugyanis a közvélemény biztos lehet abban, hogy a politikai döntéshozók között teljes egyetértés uralkodik egy bizonyos kérdést illetően.

Ebből következően

Kép: Evariste Vital Luminais - A barbárok Róma előtt. (1822-96) Leemage via AFP 

Dobozi Gergely