Mario Draghi mélyítené az uniós integrációt: szerinte Európának a „pragmatikus föderalizmus” irányába kellene elmozdulnia.
Mario Draghi olasz miniszterelnök felszólította az EU-t, hogy hagyjon fel a konszenzusos döntéshozatallal a külügyi kérdésekben – írja az Euobserver. Ehhez az alapszerződést kéne módosítani, amelyhez minden tagállamnak hozzá kell járulnia. Kérdés, hogy a vétó eszközével gyakran élő tagállamok (például Magyarország) támogatnak-e egy ilyen döntést, ezzel ugyanis megkerülhetők lennének az uniós döntéshozatalban, miközben a döntések rájuk is vonatkoznának.
Korábban írtunk róla, hogy Guy Verhofstadt is hasonlóan vélekedik. Mint mondja: „hagyjunk fel az egyhangú szavazással és a döntéshozatali folyamattal. Mert emiatt mindig túl kicsit és túl későn tudott lépni az Európai Unió”.
A 74 éves volt EKB-elnök az európai törvényhozóknak azt mondta, hogy Európának a „pragmatikus föderalizmus” irányába kellene elmozdulnia, hogy hatékonyabban tudja kezelni a gazdasági, energia-, védelmi és külpolitikai kérdéseket.
– mondta Draghi Strasbourgban. Úgy vélte, hogy az EU-nak javítania kell döntéshozatali képességét, hogy reagálni tudjon az orosz támadásra, amely megkérdőjelezte a kontinens békéjét.
„Túl kell lépnünk az egyhangúság elvén, amely a gátló vétók logikájához vezet, és a minősített többséggel hozott döntések irányába kell elmozdulnunk” – mondta Draghi, aki az ukrajnai háborút „biztonsági, humanitárius, energetikai és gazdasági” válságnak nevezte.
A minősített többség alkalmazása – ami azt jelenti, hogy a 27 uniós tagállamból 15 országnak kell támogatnia az adott döntést, amely az EU teljes lakosságának legalább 65 százalékát képviseli – lehetetlenné tenné, hogy egyetlen ország blokkolja a döntéseket. A vétó eszközével a magyar kormány is több esetben élt az elmúlt években. Ha az olasz miniszterelnök javaslata átmenne, akkor erre többé nem lenne lehetőség.
Egyelőre nem világos, hogy Draghi általánosan kiterjesztené a minősített döntéshozatalt, vagy csak a külpolitikai kérdésekben. A szerződésmódosítást persze az összes tagállamnak támogatnia kell – vagyis ahhoz, hogy a vétó lehetősége megszűnjön, paradox módon az kell, hogy az erre vonatkozó szerződésmódosítást egy tagállam se vétózza meg. A realitása tehát ennek jelen pillanatban csekély.
– fogalmazott Mario Draghi.
Fotó: Odd ANDERSEN / AFP / POOL
Hosszas elemzésben sajnálkozik a Politico, hogy Bart De Wever, akit ezúttal „egy jobboldali flamand nacionalistának” neveztek, nem lett meggyőzve a kellő biztosítékokkal.
A legforróbb vitapontban nem jutottak egyetértésre az uniós vezetők, elnapolták a döntést; Zelenszkij is reagált a fejleményekre.
A külügyi szóvivő azzal viccelődött, hogy az unió a huszadik szankciós csomagban megtiltja a vándormadaraknak, hogy átrepüljenek Oroszország felett.
Az előző 18 szankciós csomag sem rombolta le Oroszország gazdaságát, de azért most megszavazták a tizenkilencediket is.
Főszerepben Ukrajna.
Orbán Viktor bejelentette, mikor jön a következő békecsúcs. A szerdai nap legfontosabb hírei egy helyen.
„Attól az még agresszió marad a legmélyén, a közepén” a cukorszirup és a rózsaszín festék alatt – fogalmazott Németh Róbert.
Mindez jól rezonál Tarr Zoltán azon gondolatával, miszerint valójában nem érdemes erőlködnünk, hiszen Ukrajna „ezerszer jobban csinálja” a mezőgazdaságot.
