Az orosz elnök szerint a Nyugat segíthetne megállítani az atrocitásokat azáltal, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.
Oroszország továbbra is nyitott az Ukrajnával folytatandó párbeszédre, annak ellenére is, hogy Kijev „következetlen, és nem hajlandó komoly munkára” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal folytatott keddi telefonbeszélgetése során. A Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint Putyin beszámolt Macronnak az ukrajnai „különleges hadművelet” előrehaladásáról, beleértve Mariupol „felszabadítását” és a civilek evakuálását az Azovsztal üzemből. Ez utóbbi azzal a megállapodással összhangban történt, amely az orosz államfő és António Guterres ENSZ-főtitkár április 26-i találkozóján született.
Putyin kifogásolta, hogy az Európai Unió országai
valamint a Donyec-medencei városok és települések tömeges, civilek halálát okozó ágyúzása felett. Megjegyezte, hogy szerinte „a Nyugat segíthetne megállítani ezeket az atrocitásokat azáltal, hogy megfelelő befolyást gyakorol a kijevi hatóságokra, valamint azzal, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat”.
Vlagyimir Putyin és Macron a globális élelmezésbiztonság problémájáról is tárgyalt, miután a francia fél ezzel kapcsolatban az aggályait hangoztatta. Ezzel összefüggésben az orosz államfő elsősorban a nyugati országok szankciós intézkedéseit tette felelőssé a nehézségek miatt, és megjegyezte a globális logisztikai és szállítási infrastruktúra zavartalan működésének fontosságát.
A két vezető megállapodott abban, hogy a két ország különböző szinteken folytatja a kapcsolattartást.
Ez volt az első kapcsolatfelvétel a két államfő között azóta, hogy Macront második elnöki ciklusára megválasztották. A felek legutóbb március 29-én beszéltek telefonon. Macron szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott eszmecserét.
(MTI)
(Archív fotó: Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart tárgyalásuk után a moszkvai Kremlben 2022. február 7-én. MTI/AP Pool/Thibault Camus)
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
A Google közlése szerint már dolgoznak a probléma megoldásán.
Így épült fel a Lajka-mítosz, bélyeggel, csokival és balladával.
Vajon meddig tűrik a külföldi támogatók, hogy a Tisza Párt itthon lebegtesse az álláspontját? Kacsoh Dániel írása.
A valódi égszakadás, földindulás nem itt keresendő, hanem a hosszú távú folyamatokban.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
