Oroszország válasza attól függ majd, hogy a NATO milyen erőket telepít a két ország területére.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozása az orosz külügyminiszter szerint valószínűleg „nem sokat változtatna a helyzeten”. A Ria Novosztyi hírügynökség által idézett megjegyzések szerint Szergej Lavrov egy moszkvai nyilvános előadáson elmondta, hogy
mindkét ország „évek óta részt vesz a NATO hadgyakorlatain”.
Megismételte azonban Moszkva álláspontját, miszerint országának válasza Svédország és Finnország azon döntésére, hogy kérelmezik a katonai szövetséghez való csatlakozást, attól függ majd, hogy a NATO milyen erőket telepít a területükre.
Közben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az olyan országokat, mint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, amelyek katonai tanácsadói szerinte „megmondják a fegyveres ukrán nacionalistáknak, hogy mit tegyenek, [és] hírszerzési információkat adnak nekik”,
nem csak „barátságtalannak” kell tekinteni.
„Enyhén szólva barátságtalan államoknak nevezzük őket. Én most azt mondanám, hogy ezek már ellenséges államok, mert amit csinálnak, az háború” – tette hozzá Peszkov. Oroszországnak van egy hivatalos listája a „barátságtalan” államokról, amely nagyrészt a NATO-tagállamokból áll, valamint olyan nem tagországokból, mint Ausztrália és Japán, amelyek szintén szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Makszim Sipenkov
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
Szergej Lavrov 1956-ról is nyíltan beszélt.
Mohamed, az eritreai származású támadó munka után támadta meg a 16 éves lányt, aki épp hazafelé tartott, miután lekéste a buszt.
A nyugati vezetők a béke helyett a nyomásgyakorlásban látják a megoldást, miközben Ukrajna városai ismét sötétbe borulnak az orosz légicsapások után.
A katonák gyakorlólövedékeire éles lőszerrel válaszoltak a rendőrök.
Mark Rutte szerint jól sikerült a találkozó az amerikai és az ukrán elnök között, ami az amerikai lapok szerint ordibálós vitává fajult.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
