Betekintést kér Brüsszel az európai emberek magánbeszélgetéseibe

Közzétette az Európai Bizottság a kötelező „chatkontroll”-mechanizmusára vonatkozó jogalkotási javaslatát. Ez az első olyan uniós jogszabály-tervezet, amely az emberek magánbeszélgetéseibe való betekintésre jogosítana fel uniós szervezetet. Az Európai Bizottság kötelezné az e-mail-, chat- és üzenetküldő- szolgáltatókat arra, hogy egy teljes mértékben automatizált eljárásrend alkalmazása révén kutassanak a gyanús üzenetek után és továbbítsák ezeket a gyermekpornográfia elleni harcra szakosított uniós intézmény irányába. A platformok ezen felül kötelesek eltávolítani a jogsértő anyagot a felületeikről. 

Ha ezek a szervezetek nem tesznek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségüknek, éves árbevételük akár 6 százalékáig is terjedő bírságra számíthatnak.

A tervek szerint ugyanis rövidesen egy új uniós szerv, a Centre on Child Sexual Abuse (EUCCSA) kezdheti meg a működését, amely a rendszer működtetéséért lesz felelős. Az EUCCSA feladata az lesz különösen, hogy tartsa a kapcsolatot a szolgáltatókkal, tárolja és kezelje és elemezze a megszerzett bizalmas információkat, továbbá, hogy támogatást nyújtson az áldozatok számára. 

Az Európai Bizottság előterjesztéseit az Európai Parlament és az Európai Tanács vizsgálja meg; ez a két uniós csúcsszerv hozza meg a végső döntést arról, hogy mely jogszabály mely tartalommal válik érvényessé és alkalmazandóvá.

Súlyos beavatkozás a magánszférába

Az Európai Bizottság javaslatában elismeri, hogy a privát kommunikáció megfigyelése „több szinten is beavatkozást jelent a felhasználók alapjogaiba.” Ezt azonban a Bizottság igyekszik relativizálni: ugyan nem vitatja, hogy a felhasználók közötti privát üzenetváltásba való betekintés valódi alapjog-sértés, a testület szerint, mivel

A tervezet indokolásában az Európai Bizottság azonban igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, hogy a beavatkozás automatizált technológia alkalmazásával történik, amely nem képes „értelmezni” a privát beszélgetésekben elmondottakat; arra alkalmas csak, hogy az ismert, már azonosított mintázatokat felismerve érzékelje a gyermekbántalmazást. 

Egyébként is – rögzíti a Bizottság – ezek a technológiák már most „magas fokú pontossággal” rendelkeznek, jóllehet, az emberi felülvizsgálat és ellenőrzés továbbra is szükséges.

A magánszféra „járulékos veszteség”

A tervezettel szemben már márciusban szót emelt 35 szervezet, ideértve a European Digital Rights (EDRi), az Electronic Frontier Foundation (EFF), továbbá a Committee to Protect Journalists nevű szervezeteket és a német ügyvédi kamarát is. 
A szervezetek nyílt levélben fordultak az Európai Bizottsághoz.

A levélben a szervezetek hangsúlyozzák, hogy a gyermekek szexuális zaklatásáról és kizsákmányolásáról szóló tartalmak online terjesztése (Child Sexual Abuse Material, CSAM) elleni harc fontos.

A 35 szervezet együttesen követeli az Európai Bizottságtól, hogy a javaslatából szedje ki a tömeges megfigyelésre lehetőséget adó passzusokat. Leszögezik továbbá, hogy a személyes kommunikáció monitorozása csak abban az esetben megfelelő, ha az érintett személye eleve gyanúba keveredett. 

Nem ilyen gyermekvédelmi törvényt akar Európa

A YouGov tavaly áprilisban tette közzé közvélemény-kutatását, amelyet a kutató 10 uniós tagállamból 10.265 állampolgár részvételével végzett el. A kutatásban holland, lengyel, német, olasz, francia, osztrák, cseh, spanyol, svéd és ír állampolgárok válaszoltak a feltett kérdésekre.

Az Európai Unió Bíróságának egy korábbi tagja, Ninon Colneric is ellenzi a megoldást. Szakvéleményében rámutat arra, hogy

amely általánosságban, különbségtétel nélkül engedélyezné a magánszféra tartományába eső tartalmak monitorozását. Még súlyosabb a helyzet, ha a szabályozás az End-to-End, azaz végpontok közötti titkosítást is áttörné.

Colneric emlékeztet arra is, ugyan a gyermekek jogait kiemelt védelemben kell részesíteni, ez a jogvédelem azonban nem írhatja teljesen felül mások jogait és szabadságát.

A probléma valós

Az internet fejlődésével az online gyermekbántalmazások esetszáma is kilőtt. Miközben 1998-ban valamivel több mint 3 ezer ilyen esetet regisztráltak, az előző évtized közepén már 1 millió fölött járt a gyermekbántalmazások esetszáma. 2020-ban pedig már 21.7 millió esetet tártak fel, ennek kapcsán pedig bőven 65 millió felett jár a szexuális gyermekbántalmazással kapcsolatos képi és videós tartalmak száma.

Ezek a globális számok. Ami az Európai Uniót illeti,

A valósághoz hozzátartozik, hogy a világ összes jogsértő tartalmának több mint 60 százalékát tárolják az Európai Unióban található szervereken.

Az EU nem Kína

Dr. Patrick Breyer európai parlamenti képviselő (Zöldek), egyúttal a német kalózpárt (Piratenpartei Deutschland) politikusa több politikustársával együtt márciusban szintén nyílt levelet intéztek az Európai Bizottság tagjaihoz, Margrethe Vestagerhez (versenyjogért felelős biztos), Věra Jourovához (az Európai Bizottság alelnöke), Thierry Bretonhoz (az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa), Didier Reyndershez (az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa), és Ylva Johanssonhoz (az Európai Bizottság belügyi biztosa). 

Ebben a dokumentumban a politikusok leírták, hogy szerintük a jogalkotási tervek az emberek privát üzenetei és fotói ellen intézett támadásnak, hovatovább egy óriási lépésnek tekinthetők a kínai típusú megfigyelőállami modell irányába. Felteszik a kérdést:

Rámutattak arra is, hogy a gyermekpornográfia terjesztése nem az üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül, vagy e-mail-levelezés útján történik, hanem a sötét web fórumain. A vizsgált szolgáltatásokon keresztül ellenben a magántitok, a vállalati titok és akár az állami titok kategóriájába eső információk is hozzáférhetővé válnak.

A politikusok éppen ezért teljes mértékben felelőtlen lépésnek tartják megnyitni a kapukat a külső titkosszolgálatok és hekkerek előtt. 

Kép: Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa egy sajtókonferencián 2021. szeptember 23-án. A kép illusztráció Kenzo TRIBOUILLARD / AFP

Dobozi Gergely