A török külügy szerint közelednek egymáshoz az orosz és ukrán álláspontok, de vannak nehéz kérdések is.
A hétfői orosz–ukrán béketárgyalások során a felek teljes egészében is megvitatták azt a tizenöt pontból álló tervezetet, ami a Financial Times információi szerint a leendő ukrajnai béke keretét alkothatja majd. A lap értesüléseit a tárgyalásokon részt vevő diplomaták erősítették meg.
A terv szerint
illetve azt is meg kellene ígérnie, hogy nem engedi, hogy idegen hatalmak katonai bázisokat létesítsenek vagy fegyvereket tároljanak a területén. Ukrajna a békekötés után is megtarthatná haderejét, de a Kreml szerint olyan semlegességi kötelezettséget kellene vállalnia, mint Ausztriának vagy Svédországnak.
Magyar szempontból kiemelkedő fontosságú lehet az a pont, ami szerint Ukrajnának a békekötés után lehetővé kell tennie a kisebbségek önálló nyelvhasználatát, ami mindenképpen nagy megkönnyebbülés lehet mind a magyar, mind az orosz nemzetiségű közösségeknek.
illetve a két Donyec-medencei szakadár köztársaság – a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság – függetlenségét. Ezt a feltételt az ukránok aligha akarják majd könnyen elfogadni.
A tervek szerint Ukrajna területének sértetlenségét olyan szövetségesek biztosítanák, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, vagy Törökország. Ismeretes, hogy már van egy olyan nemzetközi megállapodás, az 1994-es budapesti memorandum, amelyben bizonyos nemzetközi szereplők már elkötelezték magukat Ukrajna területi épségének megvédése mellett – ez a megállapodás viszont lényegében semmissé vált.
Ankara Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter útján azt közölte, hogy a török vezetés nagyon reménykedik a tárgyalások sikerében, és hogy információik szerint
A brit védelmi miniszter, Ben Wallace viszont szkeptikusabb, szerinte nem azt kell nézni, amit az oroszok mondanak, hanem azt, amit csinálnak.
Fotó: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy ukrán-lengyel-cseh-szlovén egyeztetésen. Fotó: Handout / UKRAINE PRESIDENCY / AFP