„Ne akarjatok Magyarország sorsára jutni” – üzente Benkő Tibor már decemberben az ukránoknak

A Hetek beszámolója szerint Benkő Tibor Kiskunhalason elemezte az ukrán helyzetet, szerinte már 2014-ben a Krím-félsziget annektálásakor bebizonyosodott, hogy

Benkő hozzátette, hogy a NATO már évtizedek óta figyelmezteti a tagállamokat a keleti fenyegetettségre. Úgy vélik, Oroszországgal szemben az elrettentés és a párbeszéd politikáját kell alkalmazni. 

A honvédelmi miniszter azt is elmesélte a közönségnek, hogy december 21-én járt nála az ukrán védelmi miniszter, akivel a két ország közti feszültségekről is beszéltek.

Oroszok, magyarok, nyelvtörvény

Hosszasan sorolta, hogy a Krím-félsziget 2014-es orosz megszállása után Magyarország volt az első, aki segítséget nyújtott Ukrajnának, és az elsők között volt, aki Ukrajnát megpróbálta bevonni a V4-es országok közé. Katonai együttműködés volt, közös katonai szervezetet hozott létre a két ország, és Ukrajna kiberbiztonsági központjának megépítését is finanszíroztuk.  Ezzel szemben az ukránok korlátozták a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatát, és nem engedélyezték a kettős állampolgárságot.

„Nekem hiába mondja az ukrán védelmi miniszter, hogy de hát ezt nem ellenetek hoztuk. »Azért hoztuk ezt a törvényt, mert sok orosz anyanyelvű él Ukrajnában«.

– folytatta Benkő.

A sosem megérkező nyugati segítség

A honvédelmi miniszter arra is figyelmeztette az ukrán kollégáját, hogy szerinte rossz úton járnak. Példaként a magyarok 1956-os történetét hozta fel, amikor mindössze biztatást, szóbeli támogatást kaptunk a nyugatiaktól. „Aztán senki nem jött, senki nem tartotta fontosnak. És akkor mondtam neki, hogy ez a példa legyen intő számotokra.

– szögezte le Benkő, aki szerint egy jó szomszéd sokkal többet ér, mint a távolról érkező ígéretek halmaza.

Nyitókép: Földházi Árpád