Oroszország segítségét illetően a kazah elnök rávilágított, hogy Moszkva saját geopolitikai érdekei szerint járt el.
„Oroszország rendkívüli módon érdekelt Kazahsztán stabilitásában. Kazahsztán és Oroszország stratégiai partnerek, akik között őszinte barátságnak és kölcsönös bizalomnak kell lennie. Ettől eltérő politika ugyanis kárt okozhat mindkét állam stratégiai érdekeinek” – emelte ki Tokajev.
Kazahsztánban január 2-án éleződött ki a belpolitikai helyzet, amikor az ország nyugati részén fekvő Zsanaozen városában tüntetések kezdődtek a gépkocsik üzemanyagaként használt cseppfolyósított gáz hatósági árának megszüntetése és ezt követő jelentős emelkedése miatt. A tiltakozás országossá terebélyesedett, majd gazdasági és politikai követelésekkel egészült ki.
A kazah hatóságok szerint a helyzetet „banditák” és „terroristák” használták ki,
akik több régióban pogromokat, valamint közigazgatási épületek, rendőrőrsök és üzletek elleni támadásokat hajtottak végre. A legsúlyosabb helyzet az ország legnagyobb városában, Almatiban alakult ki. Tokajev kérésére az ODKB-tagállamok katonákat vezényeltek Kazahsztánba. Január 19-én, a zavargások lecsillapodásával a békefenntartók befejezték küldetésüket.