A génmódosított sertések kitenyésztésével hamarabb lehetne új szívhez jutni – vélik egy projektben résztvevő német kutatók, akik már két-három éven belül el is végeznék az első ilyen műtétet.
Német tudósok azt tervezik, hogy még idén klónozott, genetikailag módosított sertéseket tenyésztenek, hogy azokat szívdonorként használják fel – írta meg a HVG.
A lap Eckhard Wolf, a Ludwig Maximilian Egyetem (LMU) kutatójára hivatkozik, aki elmondta, hogy csoportjával egy Auckland-szigeti disznófajtából módosított, és transzplantációra kész állatot akarnak tenyészteni, amely 2025-re készen állhat arra, hogy transzplantációt végezhessenek vele emberi alanyon.
ahol januárban egy tízféle génmódosításon átesett sertésből származó szívet ültettek át egy halálos betegségben szenvedő emberbe. Az orvosok szerint „a műtét jól sikerült, bár a fertőzés, a kilökődés vagy a magas vérnyomás veszélye továbbra is fennáll” – írja a HVG.
A lap szerint Wolf kutatócsoportja egyszerűbben, csupán öt genetikai módosítással dolgozik. A tudós szakterülete az állatból emberbe történő transzplantáció, az úgynevezett xenotranszplantáció. A húsz éve ezzel a területtel foglalkozó tudós kollégáival a genetikailag legalkalmasabb állatokat klónozással akarják létrehozni, majd tenyészteni. Az első ilyen sertés-generációnak idén kellene megszületnie, hogy a szívátültetést páviánokon tesztelhessék, mielőtt két-három év múlva embernél is kipróbálhassák.
Eckhard Wolf professzor szerint az állati donorok segíthetnének lerövidíteni a várakozási időt, álltatjogi aktivisták szerint azonban „a technológia nem veszi figyelembe az állatok jogait, és a sertéseket szervgyárakká alacsonyítja, a transzplantációs kísérletekben használt majmok pedig kínok között halnak meg” – áll a HVG cikkében.
A 2019 februárjában elindított az „Orvosok az állatkísérletek ellen” című petíciót eddig 57 ezrten írták alá.
Kristina Berchtold, a Tierschutzbund német állatvédelmi ernyőszervezet müncheni csoportjának képviselője a gyakorlatot „etikailag nagyon megkérdőjelezhetőnek” nevezte. Hangsúlyozta, hogy „az állatok nem szolgálhatnak pótalkatrészként az emberek számára” – idézi a HVG az állatvédő aktivistát.
Fotó: Annette Schneider-Solis / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Suárez helyzete és honfitársunk jó formája miatt kötöttek vele szerződést.
Sikorski: Alig várjuk, hogy Ukrajnát az EU családjában üdvözölhessük.
