Henry Kissinger szerint a mostani zűrzavaros időszak ugyanolyan, mint ami az első világháború előtt volt – nyilatkozta a veterán államférfi a Financial Times-nak.
Henry Kissinger, az amerikai diplomácia doyenje az USA és Kína közötti „féktelen versengésre” figyelmeztet, amelyre „nem volt még példa a történelemben”–írta szemlecikke elején a Neokohn. A lap Henry Kissinger veterán diplomata legutóbbi interjúját szemlézte amit a „szovjet-kínai szakítás szellemi atyja” a Financial Timesnak adott.
„Ahelyett, hogy a fenyegetések csökkentéséről tárgyalnának, ahogyan azt az USA és a Szovjetunió tette az 1962-es kubai rakétaválság után, Amerika és Kína egyre kevésbé ismeri egymás képességeit és szándékait – ez pont az ellenkezője annak, ahogyan az első hidegháború alakult. Az [amerikai-kínai] kapcsolat a partnerségtől az együttműködésen át mostanra a bizonytalanságig, és majdnem vagy tényleges konfrontációig jutott” – mondta Kissinger a Financial Timesnak adott interjújában „Párbeszéd hiányában azt várni, hogy minden oldalon bölcs döntések születnek majd, az nem más mint a jövőbe vetett hit, amit én nem fogadok el” – tette hozzá.
Kissinger, aki Eric Schmidttel, a Google korábbi vezérigazgatójával együtt társszerzője a „The Age of AI” című új könyvnek, azt mondja: „még nem tudjuk felfogni, hogy milyen hatással lesz mindez a jövő hadviselésére és a geopolitikai stabilitásra”.
Kissinger szerint az egyik oldalon sem tudnak eleget a mesterséges intelligenciáról még ahhoz sem, hogy meg lehessen állapítani, hogy Kína előrébb jár-e, vagy hogy mit lehetne tenni, ha így lenne. A jelent az első világháború előtti időszakhoz hasonlította, amikor Nagy-Britannia és Németország annyira rosszul tájékozódott egymás céljairól, hogy egy látszólag egymástól független incidens – egy főherceg meggyilkolása Délkelet-Európában – kirobbantotta a történelem akkori legvéresebb háborúját.
„Meg kell ismernünk ezeket a mesterséges intelligencia képességeket, ugyanakkor meg kell értenünk, hogy ezek olyan szintű bizonytalanságot okoznak a világban, amelyen belül nagyon nehéz – valószínűleg lehetetlen – tartós békét fenntartani” – mondta Kissinger.
Kissinger rámutatott: „a mesterséges intelligencia stratégiai hatásaival kapcsolatos átláthatatlanság és a hidegháborús nukleáris fegyverzetellenőrzési mechanizmusok közötti kontrasztra”. Kissinger fiatal professzorként a tudósok azon nagy csoportjába tartozott, akik a nukleáris doktrínákat tanulmányozták. Munkájuk végül olyan fegyverzetellenőrzési szerződésekhez vezetett, amelyekben Moszkva és Washington megosztotta egymással az atomarzenáljaik erejére vonatkozó részleteket – írja a Neokohn.
Fotó: John MACDOUGALL / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
A Nagy Háború Blog szerzőgárdája ismét a Karszt-fennsíkra kalauzolja az olvasókat, ezúttal 1917-ben járunk.
Nincs sok szépítenivaló rajta: Hatos Pál nem rombolja a Trianon-mítoszokat, hanem ellenpárt ácsol nekik. Tari Tamás írása.
Hogyan élt az első világháború egyik leghíresebb tábornoka, aki megmentette Magyarországot a hadszíntérré válástól?
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
Természetesen csak online, és nem kötelező jellegű az értekezlet.
„Nem csak duma, számomra tényleg ez a legfontosabb...”
