Lavrov: Moszkva lépéseket tesz, ha Washington nem válaszol a javaslataira

Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Moszkvában, a parlamenti alsóház plenáris ülésén, miközben az orosz kormánypárt a délkelet-ukrajnai szakadár területekre irányuló fegyverszállításokat kezdeményezett.

Lavrov: Oroszország és polgárai biztonsága feltétlen prioritás

„Ha nem érkezik konstruktív válasz, és a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát, akkor Moszkva, ahogyan azt Vlagyimir Putyin elnök többször is kijelentette, megteszi a szükséges ellenlépéseket” – hangsúlyozta a külügyminiszter a parlamenti kormányóra alkalmából elhangzott felszólalásában. „Mindenesetre mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszország és polgárai biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk” – tette hozzá.    

Lavrov megismételte: az Egyesült Államok biztosította Oroszországot, hogy a héten megadja a tételes írásos választ a biztonsági garanciák ügyében. Mint mondta, Moszkva nem hagyja, hogy a Nyugat végtelen vitákba temesse a kezdeményezést, és a témakört az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre (EBESZ) hárítsa át.    

A biztonság oszthatatlanságának elvéről

Kifejezte kormányának készségét arra, hogy ne hozza nyilvánosságra az amerikai választ, ha erre vonatkozó kérést kap. Leszögezte ugyanakkor, hogy a lényeget ismertetni fogják a nyilvánossággal. A tárcavezető közölte: hivatalosan az EBESZ-országok külügyminisztereihez kíván fordulni annak tisztázására, hogy kollégái konkrétan miként értelmezik a biztonság oszthatatlanságának elvét, amelynek értelmében az egyik állam biztonsága nem szavatolható másik állam biztonságának rovására. Rámutatott, hogy ezt az elvet két pontban az EBESZ két hivatalos dokumentuma, az 1999-ben Isztambulban elfogadott Európai Biztonsági Charta és az EBESZ 2010-es csúcstalálkozóján elfogadott Asztanai Nyilatkozat is tartalmazza. Az első szerint minden országnak jogában áll megválasztania vagy megváltoztatnia a biztonsági szövetséget, amelybe belép, a második szerint pedig egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy saját biztonságát másokénak rovására erősítse.    

Beszámolója szerint „síri csend” volt a válasz, amikor január 21-én Genfben Antony Blinken amerikai külügyminisztertől megkérdezte, hogy ezt a kettősséget hogyan kell a gyakorlatban értelmezni a NATO-bővítés szempontjából. Lavrov azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy Oroszország elleni „provokációkra” hangolja Ukrajnát a Donyec-medencében, „harci lázban ég”, diplomatáinak evakuálásával pedig hisztériát gerjeszt, amelyet az ukrán vezetők kénytelenek csillapítani. Úgy vélekedett, hogy

Fegyverszállítást sürgetett a délkelet-ukrajnai szakadároknak a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva Andrej Turcsak, az orosz parlament alsóháza (duma) elnökének első helyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára. A politikus szerint erre azért van szükség, hogy növeljék a donyecki és luhanszki „népköztársaság” védelmi képességét, és feltartóztassák „Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agresszióját”.    

Orosz aggodalmak

Azt is hangoztatta: az orosz kormánypártot aggodalommal tölti el, hogy „gyakorlatilag a NATO összes vezető országa” halált okozó fegyverrel „pumpálja fel” Ukrajnát. Kifogásolta, hogy a szomszédos országba nagy számban érkeznek katonai kiképzők és hivatásos NATO-katonák, emellett pedig az ukrán erők egyre intenzívebben lövik Donyeck és Luhanszk megye területét.    

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „politikailag destruktívnak” nevezte, hogy Joe Biden amerikai elnök szankciókat helyezett kilátásba Putyinnal szemben egy Ukrajna elleni orosz invázió esetére. Az orosz vezető kintlévőségei befagyasztásának lehetőségét firtató kérdésre Peszkov azt mondta, hogy az államfő a Rosszija Bankban tartja a pénzét, amely ellen már bevezettek büntetőintézkedéseket.    

Lavrov egyebek között azt is elmondta, hogy Latin-Amerikában Oroszország különösen szoros kapcsolatokat ápol Kubával, Nicaraguával és Venezuelával, és hogy az elmúlt napokban lebonyolított telefonbeszélgetések során Putyin és hivatali partnerei megállapodtak: megvizsgálják a „stratégiai partnerség elmélyítésének további lehetőségeit kivétel nélkül minden területen”. Hozzátette, hogy szoros kapcsolat alakult ki Argentínával, Bolíviával és Brazíliával, valamint az új chilei kormány „érdekelt abban, hogy az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok ne váljanak az úgynevezett Monroe-doktrína áldozatává”. A doktrínát James Monroe egykori amerikai elnökről (1817-1825) nevezték el, és később az „Amerika az amerikaiaké” jelszó formájában vált ismertté. Az orosz diplomácia vezetője szerint a brit külügyminiszter moszkvai látogatása két héten belül megvalósulhat.

(MTI)

Kép forrása: MTI/Soós Lajos