A közös nyilatkozat aláírói leszögezték: szembeszállnak az európai történelemtől idegen, „demográfiai öngyilkossághoz” és a társadalom átalakításához vezető politikai áramlatokkal.
Az Európai Uniót külső és belső támadások fenyegetik – állapították meg nyilatkozatukban az európai konzervatív pártvezetők, akik szombaton zárult, kétnapos madridi csúcstalálkozójukon közös nyilatkozatban foglalták össze álláspontjukat. A konferencián – amelynek házigazdája Santiago Abascal, a jobboldali-konzervatív spanyol párt, a Vox elnöke volt –, részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is.
A közös nyilatkozat emlékeztet arra, hogy 2021 júliusában az Európai Parlament (EP) számos politikai pártja aláírta azt a közös állásfoglalást, amelyben aggodalmának adott hangot az Európai Unió (EU) jövőjével kapcsolatban, és hitet tett amellett, hogy megvédi az EU tagállamainak szuverenitását, szabadságát és hagyományait. Az aláírók akkor abban is megegyeztek, hogy azt a nyilatkozatot „a közös kulturális és politikai munka alapjának fogják tekinteni, amely tiszteletben tartja a jelenlegi politikai csoportok szerepét” – emlékeztet a mostani közlemény.
A madridi nyilatkozat emlékeztet arra is, hogy a konzervatív és hazafias politikai erők első varsói csúcstalálkozóján, 2021 decemberében, a résztvevők megvitatták az EP-beli szorosabb együttműködés, valamint a közös találkozók megszervezésének szükségességét, illetve azt, hogy
A pénteken és szombaton megrendezett madridi csúcstalálkozó résztvevői megerősítették aggodalmukat az Európai Uniót érő belső és külső támadásokkal kapcsolatban. A nyilatkozat szerint egyre erősebb az a fenyegetés, amely az Európai Uniót ideológiailag túlfűtött, a tagállamok fölött álló föderalista szuper-állammá kívánja alakítani: olyan vállalkozássá, amely nincs tekintettel a nemzeti identitásra és szuverenitásra, ebből következően a demokráciára, a sokszínűségre és az Európai Uniót alkotó nemzetek állampolgárainak érdekeire. Az aláírók szerint ez a fenyegetés már magát az Európai Uniót veszélyezteti, mivel eltávolodik azoktól a keresztény európai ideáloktól, amelyekre az Uniót eredetileg alapozták.
A madridi nyilatkozat szerint egyes bürokraták és pártok tévesen úgy vélik, hogy demokratikus legitimáció nélkül olyan kérdéseket és témákat támogathatnak, amelyek szembemennek az európaiak igényeivel és szükségleteivel, sőt, magával a nyugati civilizáció fennmaradásával.
A nyilatkozat szerint a résztvevő aláírók elkötelezik magukat Európa megvédése mellett a külső és belső fenyegetésekkel szemben.
és szembeszállnak az európai történelemtől idegen, „demográfiai öngyilkossághoz” és a társadalom átalakításához vezető politikai áramlatokkal.
Az aláírók hangsúlyozták, hogy helyre kell állítani a tagországok és az EU-intézmények közötti kölcsönös tisztelet kultúráját, amelyben a tagállamok alkotmányos önazonosságát nem bírálják, hanem megvédik és megőrzik. A nyilatkozat aláírói kifejezetten elítélték Brüsszel szerintük politikailag motivált támadásait Lengyelország és Magyarország ellen. Ezek a támadások ugyanis az alapvető uniós elvek teljes figyelmen kívül hagyását bizonyítják, és megszegik a Szerződések szellemiségét.
Az aláírók a nyilatkozat második felében konkrét lépésekben állapodtak meg: támogatni fogják a tagállamokban készült termékekkel kapcsolatos EU-preferencia elvének betartását és kikényszerítését; elítélték a brüsszeli bevándorlási politikát és a FRONTEX nem hatékony működését; növelni kívánják az európai energiakapacitást és az energia-önellátást; követelték a Szerződések szigorúbb és fegyelmezettebb betartását, és elutasították az EU intézmények jogkörének szabálytalan bővítését; meg kívánják védeni a tagállamok nemzeti alkotmányainak elsőbbségét az európai joggal szemben, valamint a nemzeti törvények elsőbbségét az EU-szabályozásokkal szemben mindazon területeken, amelyek nem tartoznak az Európai Unió kizárólagos kompetenciájába.
legyen szó az Európa keleti határát fenyegető – a közlemény szerint háború szélére sodró – orosz katonai tevékenységről, vagy a harmadik országokból érkező bevándorlókról, migránsokról és menedékkérőkről. A nyilatkozat aláírói végezetül koordinációs iroda felállítását határozták el, amely erősebb együttműködést tesz lehetővé a madridi csúcstalálkozón résztvevő politikai pártok és szervezetek között annak érdekében, hogy egyesült erővel és egységesen szavazhassanak a fenti kérdésekben az Európai Parlamentben.
(MTI)
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
