Az aláírók hangsúlyozták, hogy helyre kell állítani a tagországok és az EU-intézmények közötti kölcsönös tisztelet kultúráját, amelyben a tagállamok alkotmányos önazonosságát nem bírálják, hanem megvédik és megőrzik. A nyilatkozat aláírói kifejezetten elítélték Brüsszel szerintük politikailag motivált támadásait Lengyelország és Magyarország ellen. Ezek a támadások ugyanis az alapvető uniós elvek teljes figyelmen kívül hagyását bizonyítják, és megszegik a Szerződések szellemiségét.
Az aláírók a nyilatkozat második felében konkrét lépésekben állapodtak meg: támogatni fogják a tagállamokban készült termékekkel kapcsolatos EU-preferencia elvének betartását és kikényszerítését; elítélték a brüsszeli bevándorlási politikát és a FRONTEX nem hatékony működését; növelni kívánják az európai energiakapacitást és az energia-önellátást; követelték a Szerződések szigorúbb és fegyelmezettebb betartását, és elutasították az EU intézmények jogkörének szabálytalan bővítését; meg kívánják védeni a tagállamok nemzeti alkotmányainak elsőbbségét az európai joggal szemben, valamint a nemzeti törvények elsőbbségét az EU-szabályozásokkal szemben mindazon területeken, amelyek nem tartoznak az Európai Unió kizárólagos kompetenciájába.
Az Európai Unióra leselkedő külső veszélyekkel kapcsolatban közös fellépést sürgettek,
legyen szó az Európa keleti határát fenyegető – a közlemény szerint háború szélére sodró – orosz katonai tevékenységről, vagy a harmadik országokból érkező bevándorlókról, migránsokról és menedékkérőkről. A nyilatkozat aláírói végezetül koordinációs iroda felállítását határozták el, amely erősebb együttműködést tesz lehetővé a madridi csúcstalálkozón résztvevő politikai pártok és szervezetek között annak érdekében, hogy egyesült erővel és egységesen szavazhassanak a fenti kérdésekben az Európai Parlamentben.
(MTI)