Gyűlöletbeszédet terjesztő muszlim férfi kitoloncolását akadályozta meg egy belga bevándorlási hatóság

„Gyűlöletbeszédet terjesztő muszlim férfi kitoloncolását akadályozta meg a belga Bevándorlási Viták Tanácsa nevű független közigazgatási bíróság” – jelentette a The Brussels Times című lap hírportálja pénteken.

„Túl általános” vádak

A belga hírszerző szolgálat (OCAD) és az állambiztonsági hivatal korábban gyűlöletpropagandistának minősítette a Maaseik településről származó Abdallah Ouahbourt, aki véleményük szerint komoly veszélyt jelent a belga társadalomra.    

Júniusban Sammy Mahdi menekültügyi és migrációs államtitkár úgy döntött, hogy a marokkói állampolgárságú, de Belgiumban született, és 1990 óta ott élő Ouahbournak távoznia kell az országból. A 48 éves férfi tiltakozott a kitoloncolása ellen, mert azt állítja, poszttraumás stressz szindrómában szenved, és

A Bevándorlási Viták Tanácsa, amelyhez fellebbezést lehet benyújtani a bevándorlási hivatal határozatai ellen, azonban úgy ítélte meg, hogy a hírszerző szolgálat és az állambiztonsági hivatal jelentései Ouahbourról „nem képeznek szilárd alapot” ahhoz, hogy kiutasítsák az országból, továbbá a vádak „túl általánosak” és „túl homályosak”.   

Kitoloncolás helyett kártérítés

A The Brussels Times megemlíti, hogy a férfi a Marokkói Harcoló Iszlám Csoport (GICM) dzsihadista szervezet egyik csoportja, a Maaseik-csoport „vezéralakja”, amely csoportnak, a belga biztonsági szervek gyanúja szerint, vélhetően köze volt a 2003-ban és 2004-ben elkövetett casablancai és madridi terrortámadásokhoz, amelyekben mintegy 250 ember vesztette életét. Ouahbourt el is ítélték hétévi börtönbüntetésre, de aztán szabadon bocsátották, mert az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a per alapjául szolgáló információk részben Marokkóból származtak, ahol feltételezhetően kínzásokkal szerezték meg őket. Tíz esztendeig tartó peres eljárás után, 2020-ban egy bíró „elfogadhatatlannak” tartotta és a tisztességes bírói eljárás joga visszavonhatatlan megsértésének" minősítette Ouahbour elítélését.

A lap a bevándorlási minisztériumot idézve közölte azt is, hogy Ouahbour „a börtönben nem változtatta meg véleményét, soha nem határolódott el a maga szélsőséges ideológiájától”, valamint fenntartotta kapcsolatait szalafista hálózatokkal, a hollandiai Geleen mecsetében tartott prédikációi pedig aggasztották a holland hatóságokat is.      

A The Brussels Times idézte a belga hírszerzést is, amely szerint Ouahbour „negatívan viszonyult a nyugati társadalomhoz és a belgiumi rendszerhez”. A lap megjegyezte, hogy a belga hatóságoknak nehézkes a viszonyuk a bíróságokkal, amelyek gyakran felülírják a döntéseiket. Egyik legfrissebb jelentésében a belga állambiztonság azzal is gyanúsította Ouahbourt, hogy "erkölcsileg és anyagilag" támogatta az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet.  

 Államtitkári reakció

A Bevándorlási Viták Tanácsa is úgy vélte, hogy az állambiztonságnak konkrétabbá kellene tennie az állításait, például pontosan idéznie kellene Ouahbour állítólagos gyűlöletbeszédeit. „A testület bírálta, hogy az elemzések korábbi, terrorizmussal kapcsolatos ítéletekkel összefüggésben készültek, amelyeket a Tanács szerint nem kellene figyelembe venni” – olvasható a The Brussels Times tudósításában.    

a belga sajtónak, hogy a kitoloncolásokról szóló döntéseket hozó bírák nem kapnak teljes hozzáférést a hírszerzési dossziékhoz, amelyek részletezik a vádakat.    

Az államtitkár Twitter-üzenetében azt írta: „nem adom fel küzdelmemet, ilyen radikálisoknak nincs semmi keresnivalójuk itt”.  Hozzátette, meg kell vizsgálni, hogy a bírák hogyan férhetnek hozzá jobban a biztonsági szolgálatok teljes anyagaihoz. „Az ítélet eléggé szürreális, de ez nem tántoríthat el engem attól, hogy kiutasítsam a veszélyes radikálisokat ebből az országból” –hangoztatta mikroblog-bejegyzésében a miniszter.

Nyitókép: MTI/EPA/Monirul Alam