A Bevándorlási Viták Tanácsa, amelyhez fellebbezést lehet benyújtani a bevándorlási hivatal határozatai ellen, azonban úgy ítélte meg, hogy a hírszerző szolgálat és az állambiztonsági hivatal jelentései Ouahbourról „nem képeznek szilárd alapot” ahhoz, hogy kiutasítsák az országból, továbbá a vádak „túl általánosak” és „túl homályosak”.
Kitoloncolás helyett kártérítés
A The Brussels Times megemlíti, hogy a férfi a Marokkói Harcoló Iszlám Csoport (GICM) dzsihadista szervezet egyik csoportja, a Maaseik-csoport „vezéralakja”, amely csoportnak, a belga biztonsági szervek gyanúja szerint, vélhetően köze volt a 2003-ban és 2004-ben elkövetett casablancai és madridi terrortámadásokhoz, amelyekben mintegy 250 ember vesztette életét. Ouahbourt el is ítélték hétévi börtönbüntetésre, de aztán szabadon bocsátották, mert az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a per alapjául szolgáló információk részben Marokkóból származtak, ahol feltételezhetően kínzásokkal szerezték meg őket. Tíz esztendeig tartó peres eljárás után, 2020-ban egy bíró „elfogadhatatlannak” tartotta és a tisztességes bírói eljárás joga visszavonhatatlan megsértésének" minősítette Ouahbour elítélését.
A belga kormánynak „törvényellenes fogva tartás miatt” kártérítést kellett fizetnie Ouahbournak.
A lap a bevándorlási minisztériumot idézve közölte azt is, hogy Ouahbour „a börtönben nem változtatta meg véleményét, soha nem határolódott el a maga szélsőséges ideológiájától”, valamint fenntartotta kapcsolatait szalafista hálózatokkal, a hollandiai Geleen mecsetében tartott prédikációi pedig aggasztották a holland hatóságokat is.