Brüsszel szerint folytatni kell a szerb igazságügy reformját

2022. január 17. 16:45

Az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) hétfői közleménye szerint az Európai Unió üdvözli az alkotmánymódosításról szóló szerbiai népszavazás megtartását, azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ezzel még nem ért véget az igazságszolgáltatás függetlenségére irányuló reformfolyamat.

2022. január 17. 16:45
null

Az uniós külügyi szolgálat szóvivőjének közleménye szerint az alkotmánymódosításról szóló szerbiai népszavazás az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére irányuló reformfolyamat irányába, az Európai Unióhoz történő csatlakozásra vonatkozó stratégiával összhangban tett fontos lépést jelent.    

A külügyi szolgálat hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az alkotmánymódosítások hatékony végrehajtása érdekében még számos törvényt kell módosítani a vonatkozó jogszabályok átfogó reformja révén az európai normákkal összhangban. Közölték: az EU továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a folyamatot, és pénzügyi, valamint technikai támogatást nyújt az igazságügyi reformok végrehajtásához.    

Az uniós külügyi szolgálat üdvözölte a szerb kormány azon szándékát, hogy a reformfolyamat végrehajtásába továbbra is be kívánja vonni a strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testületét, a Velencei Bizottságot. Az EU ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült olyan megállapodást találni a koszovói kormánnyal, amely lehetővé tette volna az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) számára, hogy a korábbiaknak megfelelően összegyűjtse a Koszovóban leadott szavazásokat.    

Szerbiában népszavazást tartottak vasárnap. Az embereknek arra kellett válaszolniuk, hogy támogatják-e a szerbiai alkotmány módosítására vonatkozó parlamenti döntést. Az alkotmánymódosítás a szerb alaptörvény azon részére vonatkozik, amely a bírók és az ügyészek kinevezéséről szól. A hatályos alkotmány szerint a parlamentnek kell jóváhagynia a bírók és ügyészek kinevezését, és ez nem egyeztethető össze az európai uniós normákkal. Az új alaptörvény szerint a kinevezés szakmai testületek kezébe kerül. Az alkotmánymódosításra Szerbia európai uniós integrációja érdekében volt szükség.

(MTI)

Fotó: Milos Miskov / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Szittya66
2022. január 17. 20:11
Ajaj! Szegény Szerbia! De sebaj, majd az NGO-k segítenek!
Mandarin.
2022. január 17. 19:55
Úgy alakították Szerbiában a népszavazás törvényi szabályozását, hogy eltörölték az érvényességi küszöböt, ezentúl nincs szükség a választópolgárok több mint felének részvételére. Ez emlékeztet a magyarországi NATO és EU csatlakozást megelőző népszavazásra, akkor is érezték a politikusok hogy szinte lehetetlen a választók többségét rávenni a szavazáson való részvételre. Úgy tűnik harminc százalékos a részvételi arány, az igenek nyertek hatvan százalékkal, örülhetnek Brüsszelben, Strasbourgban, kezükbe kerülhet még egy ország. A szerb fővárosban és a nagyobb vidéki városokban az alkotmánymódosításra nemmel szavazók kerültek többségbe, ez rossz ómen Vucsics elnöknek és halvány reménysugár a megosztott ellenzéki pártoknak.
pitypang1125
2022. január 17. 18:34
Az az minden bírói karba NGO érzékenyített bírát. De jó is lesz a Szerbeknek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!