Németországból kérik, egyre dühösebben: Brüsszel szabja át a magyar határokat
Szerintük nem szabad megvárni az év végét sem.
Az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) hétfői közleménye szerint az Európai Unió üdvözli az alkotmánymódosításról szóló szerbiai népszavazás megtartását, azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ezzel még nem ért véget az igazságszolgáltatás függetlenségére irányuló reformfolyamat.
Az uniós külügyi szolgálat szóvivőjének közleménye szerint az alkotmánymódosításról szóló szerbiai népszavazás az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére irányuló reformfolyamat irányába, az Európai Unióhoz történő csatlakozásra vonatkozó stratégiával összhangban tett fontos lépést jelent.
A külügyi szolgálat hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az alkotmánymódosítások hatékony végrehajtása érdekében még számos törvényt kell módosítani a vonatkozó jogszabályok átfogó reformja révén az európai normákkal összhangban. Közölték: az EU továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a folyamatot, és pénzügyi, valamint technikai támogatást nyújt az igazságügyi reformok végrehajtásához.
Az uniós külügyi szolgálat üdvözölte a szerb kormány azon szándékát, hogy a reformfolyamat végrehajtásába továbbra is be kívánja vonni a strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testületét, a Velencei Bizottságot. Az EU ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült olyan megállapodást találni a koszovói kormánnyal, amely lehetővé tette volna az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) számára, hogy a korábbiaknak megfelelően összegyűjtse a Koszovóban leadott szavazásokat.
Szerbiában népszavazást tartottak vasárnap. Az embereknek arra kellett válaszolniuk, hogy támogatják-e a szerbiai alkotmány módosítására vonatkozó parlamenti döntést. Az alkotmánymódosítás a szerb alaptörvény azon részére vonatkozik, amely a bírók és az ügyészek kinevezéséről szól. A hatályos alkotmány szerint a parlamentnek kell jóváhagynia a bírók és ügyészek kinevezését, és ez nem egyeztethető össze az európai uniós normákkal. Az új alaptörvény szerint a kinevezés szakmai testületek kezébe kerül. Az alkotmánymódosításra Szerbia európai uniós integrációja érdekében volt szükség.
(MTI)
Fotó: Milos Miskov / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP