Külön állatjogi tanszék nyílt Cambridge-ben

Akadémikusok egy csoportja megnyitotta a Cambridge Egyetem első állatjogi kutatóintézetét (Állatjogi Tanszék, Cambridge – Cambridge Centre for Animal Rights Law, CCARL). Itt a tudományos tevékenység arra irányul, hogy felkutassák az állatokat illető jogokat, megágyazva annak, hogy

Ez azt jelenti, hogy a tanszék munkatársai a jövőben az állatokat érintő jogalkotási folyamatban is részt vehetnek.

Az akadémia egyes képviselői, így Dr. Raffael Fasel (London School of Economics, Oxford Centre for Animal Ethics) szerint egyes állatok ugyanis az emberekével azonos érzelmi világgal rendelkeznek, éppen ezért bizonyos alapvető jogokat is megérdemelnek.

A tanszéken oktatott kurzusok egyikén a hallgató megismerhet az állatkertek működését övező etikai szabályokkal, továbbá a háziállat- és haszonállat-tartással, az állatkísérletekkel, valamint az állatok étkezési célú leölésével kapcsolatos dilemmákkal.

„Minél jobban értjük az állatokat (…), annál komolyabban kell vennünk azt is, hogy az állatok jogokat érdemelnek.”

– nyilatkozta Dr. Sean Butler, a Cambridge-i St. Edmund’s College kutatója. 

Az állatjóléti szabályozás már a 19. század óta ismert, konkrétan állatjogokról azonban mindmáig nem beszélhetünk. Ez tehát minden bizonnyal szintlépéssel járna; olyannal, amelynek eredményeképpen az állatok alapvető érdekeit bizonyosan védeni kellene. Ilyen érdekeknek számíthatnak az életben maradáshoz való jog, a fenyegetetlen élethez való jog és a szabadsághoz való jog.

Az állatjogok kérdése komolyabban a 2010-es években került elő, amikor egy hét éves, Naruto nevű makákó 2011-ben, Indonéziában egy David Slater nevű brit fotóművész kameráját aktiválta, véletlenül önarcképet készítve magáról. Slater bíróságon küzdött a személyiségi és szerzői jogaiért, míg egy San Franciscó-i szövetségi bíró végül kimondta 2016-ban, hogy a szerzői jogok nem vonatkoznak az állatokra. 

Naruto önarcképe. Forrás: PxHere

Érdekes módon a fellebbviteli bíróság erre a következtetésre azzal az érveléssel jutott, miszerint a majomnak „nem volt perképessége, ugyanis a szerzői törvény nem hatalmazza fel kifejezetten az állatokat arra, hogy szerzői jogi pert indíthassanak a bíróságok előtt”.

Az Egyesült Királyságban eljöhet az az idő is, hogy az élő homárokat és rákokat többé nem lehet szabadon árulni, ugyanis egy kormányzati vizsgálati dokumentumból az derült ki, hogy az állatok érzelmi világgal rendelkeznek. A kormány emiatt jelenleg is dolgozik az állatjóléti törvény módosításán, amelybe már bekerülhet az is, hogy az állatok fájdalmat érezhetnek. Ennek kapcsán a konzervatív közélet egy része attól tart, hogy a módosítás végső verziójában az állatjogi aktivisták álláspontja túlsúlyba kerülhet, amelynek eredményeképpen infrastruktúra-fejlesztési projektek és különböző vidéki sportágak kerülhetnek veszélybe.

A tanszék weboldala ezen a linken érhető el.

Borítókép: Hagyományörző brit vadászok karácsony másnapján. ADRIAN DENNIS / AFP

Dobozi Gergely