A gazdag nyugati tagállamok még szigorúbb szabályokat szeretnének, a visegrádi országok viszont a vállalkozások és a rezsiárak miatt aggódnak.
Az Európai Bizottság által júliusban benyújtott felülvizsgálti rendelet 2030-ra tovább szigorítaná a gépjárművek kibocsátási normáját - írja az EURACTIV portál.
A jelenleg érvényben lévő szabályozás kilométerenként maximum 95 gramm szén-dioxid kibocsátást engedélyez. Ezt akarja a Bizottság 2030-ra 55 százalékkal csökkenteni, majd 5 évre rá a 0 gramm kibocsátás a tervezett cél. A haszongépjárművek esetében megengedett 149 gramm emissziót pedig még gyorsabb ütemeben, előbb 50 százalékkal, majd nullemisszióra csökkentenék.
lényegében árat szabva az ezen ágazatok által kibocsátott szén-dioxidnak. A javaslat kritikusai viszont arra figyelmeztetnek, hogy mindez a közlekedés költsége és a rezsiárak növekedését eredményezheti.
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (European Emission Trading Scheme, ETS) a központi eleme az EU éghajlatváltozás elleni küzdelmet meghatározó stratégiájának. Az EU ETS fix összkvótás kereskedési (cap-and-trade) rendszer, ami azt jelenti, hogy rögzítik a kibocsátás‑összmennyiséget, amely határértéken belül azonban a rendszer résztvevőinek lehetőségük van a kibocsátási egységek igény szerinti adásvételére.
Tegnap a tagállamok környezetvédelemért felelős miniszterei egyeztettek a kérdésben, a tanácskozáson egyből kiütköztek a kontinensen belül tapasztalható ellentéteket. A lengyel vezetés ugyanis jelezte, hogy az ETS bevezetése a kiskeresetű állampolgárokat és a rászorulókat sújtaná leginkább, így azt a tagállam nem tudja támogatni.
A kérdésben Szlovákia, Magyarország és Románia is a lengyel álláspont mellé állt. A magyar álláspont ugyanis egyértelműen az, hogy az emisszió csökkentése nem eredményezhet olyan társadalmi feszültséget, amely arra sarkalja az embereket, hogy forduljanak el a klímavédelmi célok támogatásától.
A zöld átalakulást a beruházások támogatásával kellene segíteni, ami a gazdaság ösztönzése mellett az átmenet terhét sem osztaná el igazságtalan módon. A kelet-közép-európai állásponttal viszont sok nyugati állam, köztük Németország, Svédország és Dánia is szembe helyezkedett: támogatják az ETS kiterjesztését a közlekedési szektora és az épületekre.
Prága a szigorítások bevezetésével 50 ezer munkahely megszűnésével számol, a román vezetés pedig az autóipar jövője miatt aggódik. Számos tagállam, köztük Lengyelország és Litvánia, arra hívta fel a figyelmet, hogy a belsőégésű motorok betiltása miatt a használtautók a gazdag nyugati országokból Kelet-Közép-Európába áramolhatnak, amivel a régió számára teljesen ellehetetlenül a zöld átállás folyamata.
Egyes uniós tagállamok azonban a tervezett célokat sem tartják elég nagyratörőnek. Hollandia és Finnország például jóval szigorúbb szabályozást is szívesen látna. Előbbi tagállam akár saját hatáskörben is kész felgyorsítani a folyamatot, amennyiben ennek lehetőségét a Bizottság garantálja.
ugyanakkor a cselekvés fontosságára figyelmeztetett. Kiállt a Bizottság azon javaslata mellett, amely az ETS rendszert kiterjesztését javasolja, ami véleménye szerint a legjobb politikai eszköz a zöld átmenet garantálásához. A visegrádi országok és a kelet európai tagállamok valószínűleg heves vitával néznek szembe, Brüsszel és a keleti tagállamok közötti szakadék egyelőre nehezen áthidalhatónak tűnik.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: MARIJAN MURAT / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP
A külügyi szóvivő azzal viccelődött, hogy az unió a huszadik szankciós csomagban megtiltja a vándormadaraknak, hogy átrepüljenek Oroszország felett.
Az előző 18 szankciós csomag sem rombolta le Oroszország gazdaságát, de azért most megszavazták a tizenkilencediket is.
Főszerepben Ukrajna.
Orbán Viktor bejelentette, mikor jön a következő békecsúcs. A szerdai nap legfontosabb hírei egy helyen.
Mutatjuk az árakat!
Úgy módosítaná a szabályokat Brüsszel, hogy semmi és senki ne állhasson Zelenszkij útjába.
Micsoda teljesítmény!
Igaz, 2003-ban sem azzal kábítottak, hogy szabadon szurkolhatsz Salzburgban, hanem azzal, hogy cukrászdát nyithatsz Bécsben.
