Németország európai demokráciaként és a transzatlanti demokratikus szövetség tagjaként rendszerszintű, rendszerek közötti versengést folytat egy olyan autoriter rezsimmel, mint Kína – mondta Annalena Baerbock.
Keményebb diplomáciai fellépést ígért az általa tekintélyelvűnek minősített rendszerekkel szemben, és nem zárta ki a pekingi téli olimpia bojkottját Németország leendő külügyminisztere egy szerdai interjúban. Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke a taz című – a Zöldekhez közel állóként számon tartott – lap hírportálján közölt interjúban kiemelte, hogy Németország „európai demokráciaként és a transzatlanti demokratikus szövetség” tagjaként „rendszerszintű”, rendszerek közötti versengést folytat egy olyan „autoriter rezsimmel”, mint Kína.
Ezért „stratégiai szolidaritásra” kell törekedni a „demokratikus partnerekkel, hogy együtt védjük értékeinket és érdekeinket, és kitartóan támogassuk ezeket az értékeket külpolitikánkban” – mondta. Kifejtette, hogy az „európaiaknak” – vagyis az európai uniós tagállamok közösségének – az együttes gazdasági erejükhöz mért határozottsággal kell fellépniük a Kínával folytatott viszonyban. Így nem feledkezhetnek meg arról, hogy az EU a világ egyik legnagyobb piaca.
Mint mondta, Kínának komoly érdeke a hozzáférés ehhez a piachoz, és nagy gondba kerülne, ha nem tudná értékesíteni az olyan régiókból származó termékeit, mint Hszincsiang, ahol „a kényszermunka általános gyakorlat”. Baerbock hangsúlyozta, hogy
„Ez azonban csakis akkor fog működni, ha mind a 27 tagállam összefog, és Németország legnagyobb tagállamként nem folytat önálló Kína-politikát, ahogyan azt a múltban tette” – mondta, hozzátéve, hogy „közös európai Kína-politikára van szükség”.
A német diplomácia leendő vezetője nemcsak az importkorlátozások lehetőségét vetette fel, hanem azt is jelezte, hogy nem zárja ki a pekingi téli olimpia bojkottját.
Természetesen az olimpiai játékokat is alaposabban meg kell vizsgálnunk. A kormányok számára több megközelítés lehetséges, és ezekről minden bizonnyal lesz szó az következő hetekben”
– mondta arra a kérdésre, hogy miként viszonyul a téli játékok bojkottjának gondolatához. A várhatóan december második hetében hivatalba lépő új szövetségi kormány külpolitikájának alapgondolataként a leendő tárcavezető kiemelte, hogy „a párbeszéd a nemzetközi politika központi építőköve, de ez nem jelenti azt, hogy a dolgokat meg kell szépíteni vagy el kell hallgatni. Számomra az értékközpontú külpolitika mindig a párbeszéd és a keménység összjátéka” – hangoztatta Annalena Baerbock.
(MTI)
Fotó: Odd ANDERSEN / AFP
Orbán Viktor nem hátrált meg, vétózott Brüsszelben, érzi, hogy mögötte van az utca. A Tisza jelöltjei folyamatosan hibáznak, Magyar Péter okkal ideges. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Habermas halálával feltehetjük a kérdést: hová lett a legjobb érvek előtt fejet hajtó, deliberatív polgári demokrácia a „demokrácia- pajzsok” és szájkosártörvények Európájában? Veczán Zoltán írása.
A Zeit ukrán származású szerzője szerint a Tisza több mandátumot fog szerezni, mint amennyi most a Fidesznek van.
A másként gondolkodókat szalonképtelennek nyilvánították, és kirekesztették az általuk fősodorként definiált gondolkodásból. Giró-Szász András írása.
A pénz, az információ és az ideológia lett a demokrácia nélküli világ tartópillére.
És még be is vallják, hogy narratívaküzdelemben vesznek részt; ez a demokráciadeficit. Szilvay Gergely írása.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
Újra bebizonyosodott, hogy a digitális alkalmazások használata a hadseregek számára is komoly kockázatot hordozhat.
Könnyen lehet, hogy nem játszhat majd a mieink ellen a Puskás Arénában.