Kitörési lehetőséget láthat Macron a francia uniós elnökségben

Franciaországon a sor

„Kezdetben Európát egy békeprojektnek tartották. Ma hatalmasságként kell tekintenie magára; egy világra szóló felelősségteljes és nagylelkű hatalmasságként” – az idézet a francia és az európai politika egykor meghatározó politikai személyiségétől, az idén 96 éves Jacques Delorstól származik. A politikus sorait a róla elnevezett L’Institut Jacques Delors (Jacques Delors Intézet) alapításának 25. évfordulójára rendezett ünnepségen olvasták fel. Az ünnepségen részt vett Emmanuel Macron francia elnök is.

Nehezen lehet érvelni az ellen, hogy az elmúlt két évtizedben Angela Merkel vezette az Európai Uniót – legalábbis a tények szintjén. A német kancellár leköszönése és a brexit azonban megkeverte a kártyákat, s átmeneti kiszámíthatatlanságot szült, már, ami az uniós politikai status quót illeti.

országa ugyanis januárban fél évre átveszi az Európai Unió soros elnökségét. 

Macrontól az várható, hogy az internetes tech óriások szabályozását és az európai minimálbér ügyének előmozdítását szorgalmazza majd, egyszersmind közreműködik egy új európai bevándorlási politika és a karbonadó kidolgozásában is. 

Macron törekszik arra is, hogy az Európai Unión belül kialakult regionális politikai frakciók álláspontjait is figyelembe vegye. Ennek jele, hogy a francia elnök jövő hétfőn ellátogat a V4-ek csúcstalálkozójára, amelyet a magyar miniszterelnök vezet majd. Ez alkalmat ad arra, hogy a fenti politikai célkitűzésekről a négy kelet-közép-európai ország vezetői is elmondhassák a véleményüket. 

A Human Rights Watch nevű emberi jogi NGO honlapján például már meg is jelent egy ilyen írás Franciaország: az alapjogok kérdését az Európai Unió legfontosabb ügyévé kell tenni. A cikkben iránymutatást kaphatunk arra vonatkozóan, hogy ezt hogyan is illene végrehajtani: „Emmanuel Macron elnöknek elkötelezetté kell válnia a demokratikus garanciák védelmével kapcsolatban, egyúttal vissza kell vonnia az Európai Unió embertelen migrációs politikáját.” Ezek az intelmek egyébként a humanitárius NGO Macronnak címzett levelében is megjelennek. 

Benedicte Jeannerod, a Human Rights Watch párizsi igazgatója szerint a francia elnökség olyan kritikus időszakban veszi kezdetét, amikor több uniós tagállam kormánya is önhatalmúan dönt arról, hogy visszautasítsa azokat a demokratikus értékeket, amelyek egyébként összességükben az EU alapját képezik. 

„Árgus szemmel figyeljük majd a francia uniós elnökséget annak érdekében, hogy Franciaország hatékonyan működik-e közre a jogállamiság tiszteletében gyökerező, a jogokat tiszteletben tartó Európa ügyének előmozdítása céljából.” – ígérte Jeannerod.

Valójában kétfrontos küzdelemmel néz szembe Macron  

Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy a francia elnök megnövelt aktivizmusával nemcsak személyes politikai ambícióit teljesítheti be úgy uniós, mint nemzeti szinten, de

Arra, hogy a francia elnök nem tétlenkedik majd az elkövetkező hónapokban, Emmanuel Macron korábbi külpolitikai szerepvállalásai utalnak. Ráadásul a politikus magatartása arra enged következtetni, hogy az elnök törekszik arra, hogy több húrt pengessen. Néhány példa: a 2020-as bejrúti pusztító robbanásokat követően rögtön Libanonba látogatott, hogy közreműködjön az új kormány felállításában; mindeközben számos kritika érte a francia elnököt amiatt, hogy tartózkodott attól, hogy a Hezbollahot terrorszervezetként aposztrofálja.

Ezzel párhuzamosan Macron nyíltan kritizálta Joe Biden amerikai elnököt az USA Szaúd-Arábiával kapcsolatos politikája miatt, s a nyugati vezetők közül elsőként kereste fel a királyságot a szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolása óta. Korábban hasonlóan kritikus hangvétellel illette a francia elnök Vladimir Putyin külpolitikáját. Macron nyíltan kiállt Ukrajna területi integritása mellett, de Lengyelország is számíthat a franciák támogatására. Ugyanakkor a két államfő november közepén megállapodott abban, hogy a belarusz konfliktus kezelésében mindketten a deeszkalációra törekednek majd: ebből is látszik, hogy

Emmanuel Macron most kétfrontos küzdelemmel néz szembe. Egyrészt meg kell győznie a francia választókat arról, hogy a biztos jövőt csak ő tudja garantálni Franciaországnak. Mindez nem lesz könnyű feladat, hiszen a sokak által elitistának aposztrofált politikusnak most a többséget kell megszólítania, ehhez pedig az elérhetetlen politikus imázsát alább kell adnia. November végén az észak-franciaországi Amiens-be, vagyis szülővárosába látogatott a francia elnök, ahol kapott hideget és meleget is a választóktól, miközben próbált kitörni az elitizmus skatulyájából. 

Másrészt pedig

Kettős reflektorfényben pedig akár a legkisebb hiba is nagynak tűnhet, de igaz ez a győzelemre is, amit az eredményes soros elnökségi időszak és választási siker jelenthetnek. Macronnak most már csak annyit kellene tennie, hogy hivatalosan is bejelenti az indulását az elnökválasztáson, amire bármikor sor került. Ettől függetlenül a kampányüzemmód már beindult, a francia elnök úgy tűnik, semmit sem szeretne a véletlenre bízni 2022-ben. 

Dobozi Gergely és Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: XOSE BOUZAS / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP