Az állampolgárságtól való értesítés nélküli megfosztás a megosztó fogadtatású menekültügyi reform része, amelyet a Lordok Háza január 5-én tárgyal majd.
Január 5-én tárgyalhatja második olvasatban a brit felsőház, vagyis a Lordok Háza az állampolgárságról és államhatárokról szóló törvényt (Nationality and Borders Bill) azt követően, hogy december elején a Képviselőház (House of Commons) elfogadta a tervezetet. A törvényjavaslat a mostaninál jóval szigorúbb állampolgársági és bevándorlási szabályokat léptetne érvénybe az Egyesült Királyságban.
Ennek értelmében büntetőjogi szankció (4 évig terjedő szabadságvesztés) fenyegetné azokat, akik engedély nélkül lépik át az Egyesült Királyság határait. A törvényjavaslat lehetővé tenné az Egyesült Királyság idegenrendészete számára azt is, hogy a hatóságok egy „biztonságos harmadik ország” területére küldjék a menedékkérőt, aki ott, vagyis az szigetországon kívül várhatná meg az eljárás eredményét.
Novemberben a javaslathoz Priti Patel belügyminiszter további szigorú kiegészítéseket is tűzött. Eszerint a javaslatban immáron szerepel egy olyan törvényi rendelkezés is, amely ugyan kivételes eseteben, de külön értesítés nélkül megfosztaná a meglévő brit állampolgárságuktól azokat, akik nemzetbiztonsági kockázatot, terrorveszélyt jelentenek az Egyesült Királyságra nézve. Megjegyzendő, hogy a jelenlegi, 1981-es szabály (The British Nationality Act) előírja, hogy államtitkári szintű értesítést kell küldeni az érintettnek azelőtt, hogy az állampolgárságtól való megfosztás megtörténne.
A küszöbön álló szabályok ez alól engednek kivételt, ha az illető értesítése „észszerű keretek között nem valósítható meg”.
(pl. a brit állampolgárságú dzsihadisták), vagy ha az értesítés kulcsfontosságú hírszerzési akciót hiúsítana meg. Az állampolgárságtól való megfosztás emellett kivételesen nemzetbiztonsági, diplomáciai és egyéb közérdekre való hivatkozással is megtörténhet.
A tervezet indokolása szerint a Nationality and Borders Bill
Azokat pedig, akiknek nincs joga ahhoz, hogy az Egyesült Királyság területén tartózkodjanak, könnyebben ki lehessen toloncolni.
A törvényjavaslat épp emiatt elméletileg alkalmas arra is, hogy megtörje a jelenleg oly divatos embercsempészet „üzleti modelljét”.
A Nationality and Borders Bill elfogadását eddig is parázs vita övezte. A kritikák többsége az emberi jogi nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és az ENSZ menekültügyi ügynökségétől érkezett. Egyes egyesült királyságbeli pártok, így a Munkáspárt, a Skót Nemzeti Párt és a Liberális Demokraták is a törvényjavaslat elvetése mellett kardoskodtak. A Képviselőház így is elfogadta a javaslat eredeti szövegét 366-265 arányban.
A vita azonban folyt tovább, s
Ez között számos technikai módosítás is megtalálható, ugyanakkor szintén ebben a körben került bele a javaslatba az értesítés nélküli állampolgárságtól való megfosztás is. Ezt a verziót a Képviselőház 298-231 arányban fogadta el.
Az ügy január 5-én folytatódik tovább a Lordok Háza előtt.
Kép: Hasan Esen / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Dobozi Gergely
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
Az Egyesült Királyságban ehhez még embercsempésznek sem kell lenni.
Nem értik, miért nem dolgoztathatják őket, ha már ott vannak.
Az elnökválasztási valóságshow legújabb kabalaállata egy amerikai szürke mártírmókus, aki fellibbentette a fátylat a demokraták képmutatásáról. Veczán Zoltán írása.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
Háborog a német társadalom a kiadások láttán.
A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ naptárában továbbra is szerepel Lakatos Márk december 2-i előadása Ízlésed és pofonok címmel, szúrta ki a Magyar Nemzet.
