Az USA-ban a Facebook továbbra is korlátozások nélkül gyűjthet adatokat a felhasználókról, az EU-ban a digitális piacokról szóló törvényjavaslat alapján azonban változhat a helyzet.
Az Európai Parlament december közepén hosszas vitát követően a bizottsági javaslatot több ponton módosítva kialakította álláspontját a digitális piacokról szóló törvényjavaslatról. Mit jelent ez a digitális óriásokra, illetve ránk fogyasztókra nézve? Az EP által elfogadott törvényjavaslat új fejezetet nyithat a legnagyobb digitális platformok működésének felügyeletében.
A törvényjavaslat célja annak megakadályozása, hogy az ún. digitális kapuőrként (’Gatekeeper’-ként) meghatározott technológiai óriások, így például a Google, a Facebook vagy az Amazon tisztességtelen feltételeket szabjanak az őket használó vállalkozások és fogyasztók számára. E körbe tartozik például, ha egy kapuőr saját termékeit és szolgáltatásait diszkriminatív módon előrébb rangsorolja a hasonló termékekhez és szolgáltatásokhoz képest, melyeket harmadik felek kínálnak a platformon. Erről korábban már részletesebben is írtunk. Továbbá a javaslat szerint a kapuőrök nem akadályozhatják meg azt sem, hogy a felhasználók az eszközeikről előzetesen gyárilag telepített szoftvereket és alkalmazásokat távolítsanak el.
így annak konkrét tartalma még jelentősen módosulhat. Az üzenet azonban Andreas Schwab (Európai Néppárt), a javaslat előadója szerint világos: „Az EU kiáll az érdemi verseny mellett, de nem akarjuk, hogy a nagyobb vállalatok egyre nagyobbak legyenek a fogyasztók és az európai gazdaság rovására anélkül, hogy jobbak lennének. Ma már világos, hogy a versenyszabályok önmagukban nem képesek kezelni mindazokat a problémákat, amelyekkel a technológiai óriáscégek révén szembesülünk, és azt, hogy azok tisztességtelen üzleti gyakorlatot folytatva szabályokat állapítsanak meg. A digitális piacokról szóló törvény megtiltja ezeket a gyakorlatokat erős jelzést küldve az egységes piacon minden fogyasztónak és vállalkozásnak: a szabályokat a jogalkotók határozzák meg, nem pedig a vállalatok.”
A digitális piacokról szóló törvényjavaslat tulajdonképpen tehát egy szektorspecifikus versenyjogi jogszabálynak tekinthető. A javaslat célja a tisztességes üzletvitel és a versenyképesség javítása a digitális szektorban, azaz, hogy mérettől függetlenül egyenlő feltételeket biztosítson minden a digitális szektorban érdekelt vállalat számára. A javaslat célja az alternatív digitális platformok megjelenésének és sikerességének támogatása, ezáltal ösztönözve az innovációt, valamint közvetve azt, hogy a fogyasztók minél több platformon és a lehető legjobb áron vásárolhassanak.
Az EU-ban egyébként jelenleg több mint tízezer digitális platform működik,
amelyek több mint kilencven százaléka kis- és középvállalkozásnak minősül. Fontos hangsúlyozni, hogy a tervezett szabályok rájuk nem, csupán a legnagyobb kapuőrökre vonatkoznának.
A fenti célok elérése érdekében a jogszabálytervezet meghatározza, hogy a digitális kapuőrként meghatározott nagy platformokat milyen kötelezettségek terhelik, és melyek azok a magatartások, amelyektől tartózkodniuk kell. Így, többek között az online közvetítő szolgáltatást nyújtó Amazon, a Google online keresőprogramja, a népszerű Facebook közösségi média platform, az üzenetküldő Messenger és WhatsApp szolgáltatás és a Youtube videomegosztó is az új szabályok címzettjei között szerepel. Ezt a listát pedig az Európai Parlament a hangsegéd szolgáltatásokkal, az internetes böngészőkkel, valamint az okostelevíziókkal is kiegészítette.
A tervezet lehetőséget biztosítana a felhasználók számára annak megtiltására, hogy például a Facebook a közösségi média platformján és az ahhoz kapcsolódó üzenetküldő alkalmazás (Messenger) használata során gyűjtött személyes adataikat összesítse. Más szabályok lehetővé tennék, hogy egy az Amazon-on jelen lévő kereskedő más platformokon kedvezőbb áron kínálhassa termékeit. A javaslat lehetővé tenné azt is, hogy az okos eszköz felhasználók az App-Store vagy a Google Play áruházakon kívül fizethessenek elő kedvenc applikációikra ezzel kikerülve az Apple által bizonyos esetekben felszámított 30 százalékos jutalékot.
Az ilyen és ehhez hasonló szabályok szükségességét a javaslat szerint a korábbi digitális piacokat érintő negatív tapasztalatok indokolják.
Ennek révén a legtöbb internetes piac, mint például a keresőprogramok, a közösségi média, az operációs rendszerek piaca vagy az e-kereskedelem erősen koncentrálttá vált. Ezeket a piacokat ma néhány szereplő vagy adott esetben egyetlen szereplő dominálja. Ez egyrészt a digitális piacok sajátosságaiból fakadhat, másrészt viszont a platformok bizonyos piaci versenyre káros hatású magatartása következménye lehet.
Ezekre a problémákra próbál a javaslat oly módon reflektálni, hogy bizonyos kötelezettségeket ír elő, illetve bizonyos magatartásokat megtilt. Ez azonban 180 fokos fordulatot jelent a magatartás hatásait vizsgáló versenyjogi jogérvényesítéstől egy a magatartást pusztán annak formájára való tekintettel megtiltó rendeleti szabályozás felé. Kérdéses továbbá az is, hogy az Európai Tanács a soron következő francia elnökség alatt hogyan viszonyul a Parlament által elfogadott tervezethez. Franciaország, Németország és Hollandia ugyanis, ahogy azt már korábban jelezték, nagyobb mozgásteret szeretne a tagállamok számára a kapuőrök elleni küzdelemben.
A szerző az MCC PhD Program kutatója, az Európai Tanulmányok Műhely munkatársa.
Borítókép: Pixabay.com
Október 10-től hatályos a politikai reklámok átláthatóságára vonatkozó új uniós szabályozás. Mindez Brüsszelt nem zavarja, új magyarországi kampányukra mintha nem tartanák kötelezőnek a saját szabályaikat. Pedig nehéz tagadni, hogy a céljuk a választóknak a Brüsszel iránti kritikátlanság irányába történő befolyásolása.
A Zöldek és Munkáspárt szövetségének jelöltje azonnal távozott a gyenge szereplést követően.
Ursula von der Leyen elutasította a belgák által felvetett alternatívát, amely úgy segítené az ukránokat, hogy nem nyúlnak az orosz vagyonhoz.
Ezt is csak Orbán Viktor vette észre.
Jogos az igény a kedvezőbb árú energiabeszerzésre.
Politikai okból, Ukrajna érdekében vennék el Magyarország vétójogát.
Mindenhol bizonyít.
A modellt megkeresték egy karácsonyi adománygyűjtéssel kapcsolatban, majd rövidesen egy mondvacsinált indokkal kihátráltak a megkeresés alól.
