Megszavazta a német Zöldek tagságának többsége a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal kötött koalíciós szerződést, így elhárult az utolsó akadály Németország következő szövetségi kormányának megalakítása előtt – jelentették be hétfőn Berlinben.
A mintegy 120 ezer tagot számláló Zöldeknél az érvényesen voksoló 71 150 párttag 86 százaléka szavazott a koalíciós szerződés elfogadására. A november 26-án kezdődött és hétfő 13 órakor véget ért digitális pártszavazást heves viták kísérték. A koalíciós szerződést főleg a párt balszárnya bírálta, szerintük a klímavédelemtől a menedékkérők társadalmi beilleszkedésének támogatásáig egy sor ügyben nem sikerült elég eredményt kiharcolni a leendő koalíciós partnereknél.
A szerződés lehetőséget kínál „három nagyon különböző pártnak, hogy kölcsönös bizalommal együttműködjön, és végre valóban megbirkózzon korunk kihívásaival, például az éghajlati válsággal, de a gyermekszegénységgel is” – emelte ki hétfői nyilatkozatában Ricarda Lang alelnök.
A szociáldemokraták szombaton Berlinben rendkívüli pártkongresszuson döntöttek, a küldöttek 98,8 százaléka támogatta a szerződést. Olaf Scholz kancellárjelölt a szavazás előtti vitában azt emelte ki, hogy mindhárom párt „haladó” szellemiséget képvisel, és ez megfelelő alap az együttműködésre.
Christian Lindner pártelnök a tanácskozáson azt hangsúlyozta, hogy a következő német kormány „a politikai közép” kormánya lesz, amely centrista politikája révén „nem balra tolja az országot, hanem előre mozdítja”. Erre éppen az FDP kormányzati szerepvállalása a garancia – emelte ki a jobbközép irányultságú liberális párt vezetője.
Végül szerdán a szövetségi parlament (Bundestag) megválasztja kancellárnak az SPD-s Olaf Scholzot, Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök pedig kinevezi a Scholz-kormány minisztereit. Az SPD a kancellári hivatal mellé hat tárcát kap. Az egészségügyi minisztériumot, az újonnan felállítandó építésügyi minisztériumot, a munka- és szociális ügyekért felelős tárcát, a belügyminisztériumot, a védelmi minisztériumot és a nemzetközi gazdasági fejlesztési együttműködésért felelős tárcát. A miniszterjelölteket hétfőn mutatták be. A koronavírus-járvány miatt a legnagyobb figyelemmel azt várta a német közvélemény, hogy ki lesz a következő egészségügyi miniszter. A tárcát Karl Lauterbach kapja, aki nemcsak az ország egyik legnépszerűbb politikusa, hanem az egyik leginkább elismert közegészségügyi szakértője is.
A Zöldeké a külügyminisztérium, a környezetvédelmi, természetvédelmi, fogyasztóvédelmi és nukleáris biztonsági ügyeket felügyelő minisztérium, az élelmezési és mezőgazdasági tárca, valamint a kormányzati szerkezet egy további új eleme, a gazdasági szuperminisztériumként is emlegetett gazdasági és klímavédelmi ügyekért felelős tárca. A baloldali irányultságú ökopárt töltheti be a kulturális és médiaügyi államminiszteri pozíciót is.
A koalíció által fontosnak tartott ügyek rangsorát jelzi, hogy a 177 oldalas szerződés leggyakrabban előforduló kifejezései közé tartozik az „éghajlat” értelemben használt klíma, amely különböző összetételekben 198-szor szerepel a szövegben. A digitalizálás 63-szor, a demokrácia 47-szer, a jogállam 29-szer, a migráció 23-szor, a bevándorlás pedig 12-szer fordul elő.
A szerződés alapján Németország az eredetileg ütemezett 2038 helyett 2030-ra felhagy a kőszén felhasználására épülő áramtermeléssel, és ugyancsak 2030-ra 80 százalékra emelik a megújuló forrásokból termelt áram arányát a jelenlegi 45 százalékról. A kormány legelső intézkedései között 9,60 euróról 12 euróra emelik az óránkénti bruttó minimálbért, amivel a koalíciós pártok számításai szerint tízmillió munkavállaló helyzetét javítják.
A kiemelt témák közé tartozik a nagyvárosi régiókban jellemző lakásínség, illetve az alacsonyabb jövedelmű rétegeknek is megfizethető bérlakások hiányának enyhítése. A tervek szerint igyekeznek úgy alakítani a szabályokat és az állami támogatásokat, hogy az utóbbi éveket jellemző 250-290 ezres szintről 400 ezerre emelkedjék az évente épített lakások száma. Ugyanakkor a koalíciós pártok az állami beruházások jelentékeny bővítésével együtt is elkötelezettek az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabálya mellett, amely előírja, hogy a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát.
Az utóbbi évek egyik leginkább vitatott ügyével, a menekültügyi rendszer alakításával kapcsolatban a szerződés folyamatosságot jelez. A törekvések középpontjában továbbra is az illegális migráció visszaszorítása és a folyamatok rendezett és ellenőrzött keretbe szervezése áll. Így a szerződésben a többi között rögzítették, hogy el kell indítani egy „hazatelepítési offenzívát”, amelynek célja elsősorban az elutasított menedékkérők közül a bűnözők és más veszélyes személyek kitoloncolásának előmozdítása.
(MTI)
Fotó: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Berlini politikusok attól tartanak, hogy az Ukrajnából Németországba érkező férfiak számának hirtelen emelkedése csökkenti a Kijevnek nyújtott katonai támogatás iránti lelkesedést.
Hollandia is a bevált recepthez nyúlhat.
Ez már rég nem vicc: Európa örökre megváltozott, a migráció lényegében aláásta a biztonságot Nyugat-Európában.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
A Faktum elemzése szerint szeptember közepén Berlinben plakátok toboroztak önkénteseket az Ukrán Nemzetközi Légió nevében, miközben a kampány eredete és jogszerűsége homályos maradt.
A Merz-kormány már érzi, milyen az, ha veszélybe kerül az üzemanyag- és energiabiztonság. Egész Északkelet-Németország olaj nélkül maradhat.
Megelégelték az uszítást.
A DK elnöke posztjában ismét elővette a több mint húsz évvel ezelőtti, úgynevezett „szemkilövetős” ügyét.
