Az elefántcsontból készült ásó a régészek szerint csaknem százezer éves.
A Santung déli részén, Jisuj megyében található ásatási helyszín közel nyolc méter vastag földrétegből áll. Az ásatást végző régészek nyolc kulturális réteget tártak fel, és
amelyek az akkori emberek életmódjába és eszközkészítési szokásaiba nyújtanak bepillantást. A Hszinhua beszámolója szerint az elefántcsontból készült lelet világszerte ritkaságnak számít, kevés a hasonló példa ugyanis a csaknem százezer évre visszamenő, eszközkészítésére használt tárgyra.
(MTI)
A nyitókép illusztráció: MTI/Kiss Gábor
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
Az Egyesült Államok kormánya engedélyezte az Nvidia és az AMD félvezetőinek kínai exportját – cserébe a két óriásvállalat a bevételek 15 százalékát az államkasszába utalja. A „kis megállapodás” nemcsak a korábbi biztonsági érvelést írja felül, hanem precedenst is teremt: immár úgy tűnik, a nemzetbiztonsági kockázatoknak is van meghatározható ára.
Mutatjuk, mi állhat a békülékenyebb hangnem mögött.
„Nagyon jól haladunk Kínával. Ahogy valószínűleg hallották, hatalmas vámokat fizetnek az Egyesült Államoknak” – nyilatkozta a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
A nagy vihart kavaró tanulmányban a honfoglaló minták helyett neolitikus egyéneket vizsgáltak, pedig Árpád magyarjainak nincs közvetlen genetikai kapcsolata a neolitikus Kárpát-medencei lakossággal.
A 15. születésnapját ünneplő Nobu Budapest executive chefje az óbudai pék nagyszülőkről, a rizsfőzés misztériumáról mesélt, és arról, mire taníthat minket az alapító Nobu szan. Interjúnk.
A legújabb botránykönyv nem csak leleplezi András herceg piszkos ügyeit, hanem arra is rámutat, miként védelmezi őt a palota.
