A Zöldek adóemelést akarnak, a liberálisok nem.
Hétfőn kezdődnek a német kormányalakítási tárgyalások a szocdemek, a zöldek és a liberálisok között – írja az Euronews. A két kisebb párt napok óta tárgyal egymással, a jelek szerint kevés eredménnyel. „Látható különbségek vannak köztünk a pénzügyeket illetően” – jelentette ki Robert Habeck, a Zöldek társelnöke a liberálisokkal (FDP) folytatott megbeszélések után. Hozzátették: ezek a különbségek természetesen már korábban is láthatóak voltak, Habeck közlése azonban azt jelzi, hogy a felek álláspontja nem közeledett egymáshoz e téren. A szeptember 26-i németországi választásokon az SPD a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze, a második a CDU/CSU szövetsége lett, amely története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett. Mindkét nagyobb párt a 14,8 százalékkal harmadik Zöldeket és a 11,5 százalékkal negyedik FDP-t igyekszik megnyerni koalíciós partnernek.
Nem engednek
Hangsúlyozták, hogy a hétfőn kezdődő hárompárti, „közlekedési lámpás” megbeszélések előtt Volker Wissing, az FDP főtitkára megismételte pártja alapvető pénzügypolitikai álláspontját: „A tárgyalásokon minden partner ismeri a követeléseinket: nincs adóemelés, és nem enyhítünk az adósságféken.” Wissing a Bild am Sonntag című lapnak megerősítette, hogy ezekben a kérdésekben nem engednek: „Ehhez tartjuk magunkat. Az eladósodás nem teremt jövőt.” A szocdemek és a Zöldek nagyobb adóterhet akarnak kivetni a magas jövedelmekre és a nagyobb vagyonra, mondván, az „erősebb vállak többet bírnak”, hogy maradjon pénz azok számára, akiknek kevesebb jut.
A portál azt írja, a Zöldek a német alaptörvényben is rögzített adósságfék felpuhítását szorgalmazzák, hogy lehetővé váljanak a klímavédelmi és infrastrukturális beruházások. Az FDP ellenzi ezt. Habeck egy minapi nyilatkozatában is világossá tette, arra számít: hogy az előtárgyalásokon a legnagyobb konfliktust az adók, az eladósodás és a klímavédelmi intézkedések finanszírozása jelenti majd. Christan Lindner liberális pártelnök még bőven a választások előtt nyilvánvalóvá tette, írják, hogy nem sok esélyt lát egy „közlekedési lámpa” (piros-sárga-zöld) együttműködésre, hiszen
Szövetség a CDU-val?
Mindkét kisebb párt ugyanakkor vészesetre nyitva hagyta opcióit egy, a kereszténydemokratákkal létrehozandó koalícióra is. Nem könnyíti meg terveiket, hogy a CDU-n belül a választási bukás óta komoly belső válság kezd kibontakozni, írják, és kancellárjelöltjük, Armin Laschet pozíciója most még gyengébb, mint közvetlenül a választás után. Tovább zuhant ráadásul a CDU népszerűsége a legújabb felmérések szerint.
Megírták: Altmaier a lépés bejelentése után sürgette pártja gyors újrapozícionálását. Mint mondta, egy ilyen vereségnek következményekkel és megújulással kell járnia, ezért a pártnak az „újrakezdés erős jelzését” kell küldenie. „Ez csak akkor fog sikerülni, ha a korábbinál jobban odafigyelünk a pártra.” Laschet még csütörtökön közölte: szükség esetén lemond a CDU elnökségéről, hogy segítse a Jamaika-koalíció előli esetleges személyi akadályok elhárítását, írják.
Fotó: MTI/EPA/Getty Images/Omer Messinger
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
