Ha az emberi jogok fejlődéstörténetére tekintünk, akkor láthatjuk, hogy azt leginkább az államhoz való viszony határozta meg. A népszerű felfogás szerint az emberi jogok az állam szabályozó hatalmát korlátozzák, helyezik keretek közé. Ugyanakkor ez az olvasat kicsit félrevezető lehet, mert például nagyrészt a gazdasági globalizációnak köszönhetően a nagyvállalatok szintén komoly hatást gyakorolnak az emberi jogokra. Milyen újszerű veszélyek övezik az emberi jogokat a globalizáció korában?
Egyetértek abban, hogy a második világháborút követően a nemzetközi emberi jogi rendszert nagyrészt a totalitárius államok tapasztalata ihlette. Azért alkották meg, hogy keretek közé szorítsák az erős országokat, és elejét vegyék az emberi jogi jogsértéseknek. Ha azonban a kérdést távolabbi történelmi perspektívából szemléljük, akkor láthatjuk, hogy az első emberi jogi mozgalmak még nem állami szereplők által előidézett visszásságokat törekedtek orvosolni.
Ezeket a mozgalmakat az egyházak és a vallási vezetők szervezték, és céljuk a rabszolgakereskedelem, különösen a transzatlanti rabszolgakereskedelem megfékezése volt.
Ráadásul mindez alapvetően üzleti vállalkozásokat érintett. Ahogy pedig haladunk előre az időben, úgy láthatjuk munkáskérdés kibontakozását világszerte. Az első világháború végén létrehozott Nemzetközi Munkaügyi Szervezet mind a mai napig az egyetlen olyan nemzetközi szervezet, amelyben a kormányoknak két-két, a munkavállalóknak és a munkaadóknak egy-egy képviselője vesz részt. Jelenleg is a kapitalizmusra vonatkozó szabályozási követelmények megalkotásán, valamint a visszaélések orvoslásán munkálkodik.
A globalizáció harmadik hullámában a transznacionális vállalatok, különösen pedig a bányászati szektor vállalatai jelentenek problémát.
Ezek a vállalatok számos emberi jogi jogsértésért felelősek világszerte. Vagyis összességében tévedésnek tartom, hogy az emberi jogokat kizárólag az állami működéssel szemben határozzuk meg. Már a kezdetek kezdetén a nem állami szereplők jogsértései is előtérben voltak.
Az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának korábbi elnökeként milyen tapasztalatai vannak ezen a téren?
Mikor az Amerikaközi Bizottságot vezettem, akkor az ügyek mintegy háromnegyede a latin-amerikai őslakosok panaszai alapján indult, és nyersanyagkitermeléssel, így különösen aranybányászattal, valamint nagy infrastrukturális projektekkel, így például vízierőmű építésekkel állt összefüggésben.
Ugyanakkor az emberi jogi mechanizmus jellegénél fogva a Bizottságnak nincsen joghatósága üzleti vállalkozások vagy transznacionális vállalatok felett.