„Szerintem erkölcsileg végtelenül káros és helytelen a jogelsőbbség elvét pénzügyi források eléréséhez kötni” – mondta Nauseda. „Még ha ez jogilag lehetséges is lenne – tette hozzá –, rendkívül káros precedenst teremtene, amely elképzelhetetlen károkat okozna az európai egységnek”.
A varsói alkotmánybíróság a lengyel joggal összeegyeztethetetlennek minősítette az uniós alapszerződés egyes előírásainak azon értelmezését, amely az uniós bíróság bizonyos ítéleteiben megjelent.
Noha a lengyel kormányzat határozatban szögezte le, hogy nem kíván kilépni az EU-ból, a lengyel ellenzék és egyes nyugat-európai politikusok úgy értelmezték az alkotmánybírósági határozatot, hogy az Lengyelország kilépéséhez vezethet az EU-ból.
Az EP azonnal felszólította a Bizottságot a források zárolására
Az alkotmánybírósági döntés kapcsán az EP sajtószolgálata a múlt héten azt közölte: a testület arra készül, hogy felhívja az Európai Bizottságot (EB) az uniós költségvetési forrásokhoz és a koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindítást elősegítő helyreállítási alaphoz fűződő feltételrendszer alkalmazására Varsó esetében, mégpedig „a tagállami kötelezettségek megszegése” miatt.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az uniós tagországok állam- és kormányfőihez intézett hétfői levélben kijelentette:
jóllehet Lengyelország az Európai Unió (EU) lojális tagja marad, az unió jövőjét viszont veszélyeztetné, ha többé nem szuverén tagállamok közösségét alkotná.
Az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén a lengyel alkotmánybírósági döntésről tartott vitában Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke az európai jog elsőbbségét hangsúlyozta, míg Mateusz Morawiecki a tagállamok szuverenitását hangoztatta és kijelentette: nem engedhető meg, hogy az uniós intézmények jogi alap nélkül erőltessék rá döntéseiket másokra.
(MTI)
Fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP