Nem engedhetjük, hogy a szociális megfontolások akadályozzák az éghajlatváltozás elleni törekvéseinket – jelentette ki Frans Timmermans a Zöld megállapodás végrehajtásáért felelős uniós biztos kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén.
A biztos az „Irány az 55 százalék” elnevezésű uniós intézkedéscsomaggal kapcsolatos vitában szólalt fel. A rendelkezések célja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen az EU széndioxid-kibocsátása az 1990-es szinthez képest. Timmermans hangsúlyozta, hogy minden intézkedés pénzbe fog kerülni, és a legnagyobb kihívás az, hogy ezt ne a legsérülékenyebb csoportok fizessék meg hanem a terhek igazságosan legyenek elosztva a társadalomban. Mint mondta, érzékelhető a „szociális fenyegetettség”, mivel az energiaágazokban a földgáz iránti fokozott kereslet miatt megugrottak az árak. Kiemelte azonban, hogy az árnövekedésnek pusztán a 20 százaléka tulajdonítható a széndioxid- kibocsátás csökkentésével kapcsolatos intézkedéseknek, a többi az energia piaci hiányával magyarázható.
Ha öt évvel ezelőtt kötöttük volna a Zöld megállapodást, akkor ma kevésbé függenénk a fosszilis energiahordozóktól”
– jelentette ki. A holland politikus rámutatott: kockázatos arra hivatkozni, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem társadalmi egyenlőtlenséget eredményez majd, miközben szerinte éppen a tétlenség fogja súlyosbítani a legszegényebbek helyzetét, mivel „a gazdagoknak mindig lesz hol élniük”.
Timmermans elmondta továbbá, hogy
a többi között például az energiára kivetett adók csökkentésével vagy a háztartások közvetlen támogatása révén.
Győri Enikő a Fidesz uniós parlamenti képviselője, felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a zöld átállást nem ideológiai, hanem racionális alapon kell megvalósítani. Mint mondta, a terveket úgy kell kivitelezni, hogy közben ne romoljék az EU versenyképessége, ne épüljön le az ipar, ne dráguljon az export, és ne kerüljenek nehéz helyzetbe a polgárok és az európai cégek.
A képviselő felhívta az Európai Bizottság figyelmét, hogy minél hamarabb készítsen tagállamokra lebontott hatástanulmányt az átállás anyagi terheiről. Ezenkívül felszólította a testületet, hogy ne vezessen be egységes karbonadót a lakossági szektorokban és a közlekedésben, mivel az felhajtaná a rezsiárakat, továbbá találja meg a nehéz helyzetbe kerülő cégek-különösen a kkv-k – kompenzálásának módját is. „A bizottság álljon ellen a politikai nyomásnak, bánjon egyenlően és méltányosan a tagállamokkal és ne tartsa vissza a magyar és a lengyel helyreállítási alapok jóváhagyását” – tette hozzá Győri Enikő.
(MTI)
Fotó: Alexey Vitvitsky / Sputnik / Sputnik via AFP
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
A portugálok és az írek elleni mérkőzést összesen több mint 110 ezren tekintették meg a helyszínen.
„A kezelés nulladik lépése az egymás irányába tanúsított értő figyelem, amely tiszteletteljes és empatikus!” – hívta fel a társadalom figyelmét Hal Melinda.
