Emmanuel Macron a választási kampány hatására ráeszmélt, hogy a közbiztonság garantálása kiemelten fontos.
Terrorveszély árnyékában Franciaország
Franciaországban egyre nagyobb gondot okoz az antiszemitizmussal szembeni fellépés. Az országban 1970-ben még 530 ezer zsidó élt, már a közösség 440 ezerre zsugorodott. Ezzel szemben a muszlim közösség az elmúlt évtizedekben dinamikusan növekedett, így ma már az Eurobarometer számítása szerint a francia lakosság 5 százaléka tartozik ehhez a közösséghez, ami több mint 3 és fél millió embert jelent. A francia társadalmon belüli szakadékok egyre inkább jelen vannak a mindennapokban:
Gérald Darmanin arra utasította a rendőrséget, hogy szeptember elsejétől fokozottan figyeljék a zsinagógákat, melyek szélsőséges csoportok célpontjai lehetnek. A belügyminiszter ezért fokozott rendőri jelenlétet, folyamatos járőrözést, a lehetséges célpontok biztosítását és egyéb biztonsági, megelőző intézkedéseket rendelt el. Továbbá kilátásba helyezte a katonaság bevetését, amennyiben a hívők biztonságát másként nem tudják garantálni a tömegeket megmozgató vallási ünnepek idején.
A nyugat-európai országban a nyár során végig fokozott terrorkészültség volt érvényben. Júliusban a francia terrorelhárítás vezetője magas terrorfenyegetettségről beszélt, majd pár nappal később az Al-Kaida megfenyegette Franciaországot. Ezt követően a belügyminiszter „belföldi veszélyforrásra” figyelmeztetett, ami azt jelenti, hogy a lehetséges terrortámadás elkövetője az országon belülről érkezhet, nem közvetlen külföldi beavatkozás várható. Mindez azt jelenti, hogy
A közbiztonság Emmanuel Macron kampányának központi eleme
Emmanuel Macron nemrég Marseille-be látogatott, ami nem véletlen. A dél-franciaországi település közbiztonsága folyamatosan romlik, a nagyváros egyes kerületeit drogbandák uralják. Július elején egy 17 éves fiatal vesztette életét, miután háromszor fejbe lőtték, két hete pedig egy 14 éves kamaszt gyilkoltak meg a nyílt utcán. Ezt az elmúlt héten további három gyilkosság követte, ezzel csak a nyár folyamán 12 halálos kimenetelű atrocitás történt. A gyilkosságok hátterében egytől egyik drogbandák közötti leszámolások állnak. Tavaly 28, míg 2018-ban 23 gyilkosság történt a városban, ami jól mutatja, hogy Marseille a bűn városa.
Ezt bizonyítja az is, hogy az elnök a látogatás során a rendvédelmi szervek vezetőivel is találkozott, és 150 millió eurós fejlesztési csomagot ígért a rend helyreállítása érdekében. Továbbá a belügyminiszter által kezdeményezett toborzási akció mellett is letette a voksát, a következő hónapokban közel 200 rendőr csatlakozik majd a marseille-i kollégákhoz, hogy közös erővel lépjenek fel a drogbandákkal szemben.
Emmanuel Macronnak nagy szüksége van az új támogatókra, hiszen a közbiztonság romlása a jobboldalra malmára hajtja a vizet.
hiszen a 2022-es választási kampánya voltaképpen elstartolt. Kérdés azonban, hogy a francia választók bizalmat szavaznak-e egy olyan politikusnak, aki négy évig nem, viszont mandátuma lejártának utolsó évében hirtelen ráeszmélt, hogy a migráció, a vallási radikalizmus és a bűnszervezetek ellen az államnak fel kell lépnie.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: Nicolas TUCAT / AFP
„Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométernyi területen előrenyomul, a fenyegetés is egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – hangsúlyozta.
Jean-Noël Barrot francia rakétákkal támadná Oroszország területét, Ukrajnát meg fölvenné a NATO-ba. Van kérdés?
Michel Barnier inkább Meloniékhoz siet Olaszországba, ami finoman szólva is szokatlan a német-francia kiegyezés óta – viszont jó oka van rá.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
Arra hivatkoztak, hogy a magzat nem tekinthető élőlénynek, így az abortusz nem minősíthető halálozási oknak.
Jelentősek a késések.
Megvan a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje.
Az amerikaik engedélye után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
