Marine Le Pen népszavazást ígért a bevándorlásról

Hivatalosan is megkezdte kampányát a francia köztársasági elnökségért Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés jelöltje, aki pártja vasárnapi kongresszusán átmenetileg át is adta a pártvezetői tisztséget alelnökének, Jordan Bardellának. Hét hónappal az elnökválasztás előtt a fél-franciaországi Fréjusben tartott pártkongresszuson Marine Le Pen csaknem

Ez arra utal, hogy az ellenzéki párt egyetért azokkal az utcai tiltakozó mozgalmakkal (sárgamellényesek, a védettségi igazolás ellen tüntetők), akik a szabadságjogok korlátozásaként értékelik a kormányzat számos intézkedését. Az elnökválasztás 2022. április 24-én esedékes második fordulójába a felmérések szerint csak Emmanuel Macron államfőnek és Marine Le Pennek van esélye továbbjutni, de ott

Eric Zemmour lehet a legnagyobb ellenfél

Marine Le Pennek azonban az egyik legnagyobb ellenfele lehet az első fordulóban a felmérések szerint 8 százalékra jelzett Eric Zemmour jobboldali politikai újságíró, aki egyelőre még lebegteti a jelöltségét. Szombat este a France2 közszolgálati televízió vitaműsorában Zemmour elmondta, hogy húsz éve a polgári középosztályt képviselő konzervatív jobboldal és a munkásrétegekre építő Nemzeti Tömörülés összefogását sürgeti, ugyanakkor úgy látja, hogy Marine Le Pen képtelen a győzelemre, és alkalmatlan az elnöki posztra. Marine Le Pen szerint 2022-ben két alternatíva lesz Franciaország előtt:

amely a nemzet fogalmának jegyében vezeti be Franciaországot a harmadik évezredbe. Úgy vélte, hogy „az egyik út a pusztulásba, a másik viszont a csúcsra” vezet. Hozzátette, hogy ugyanakkor nem ért egyet Zemmour pesszimizmusával. Az újságíró szerint a bevándorlás és az iszlám miatt Franciaország elvesztette korábbi identitását.

Népszavazás a migrációról

Le Pen jelezte, hogy kampányányak fő témái továbbra is a bevándorlás és a közbiztonság romlása elleni küzdelem lesznek. Elnökké választása esetére népszavazást ígért a bevándorlásról és nagyobb szigort a bűnüldözésben. Úgy fogalmazott, hogy a „francia bűnözőknek börtönben, a külföldieknek pedig a repülőn a helyük”. Az állampolgári kezdeményezésű népszavazás bevezetését is megígérte, jelenleg ugyanis csak a parlament vagy a köztársasági elnök kezdeményezhet népszavazást, valamint arányosabb választási rendszer bevezetését is szeretné.

A külpolitikai programjából kiemelte, hogy elnöksége alatt kivonná hazáját a NATO integrált katonai parancsnokságából, ahova 2009-ben tért vissza Franciaország 43 évi szünet után. „Franciaország szabadon fog dönteni a háborúkról és a katonai beavatkozásokról, amelyeket a nemzeti érdekére való tekintettel fogad el. Soha többet egyetlen francia sem fog meghalni egy számunkra idegen háborúban” – hangsúlyozta Le Pen. Az európai intézményeket illetően a Nemzeti Tömörülés jelöltje úgy fogalmazott, hogy „visszaadja a hatalmat a nemzeteknek, s véget vet az őrült technokrata diktatúrának”, amely szerinte az európai intézményeket jellemzi.

Nem téma az eurózónából való kilépés

Az eurózónából való kilépés, amely a 2017-es választást megelőzően Le Pen egyik fő ígérete volt, már nem szerepel a programban, ahogy az Európai Unióból való kilépés sem. Vasárnap egyébként

A szocialista politikus a szavazók nagyjából 8 százalékának támogatását tudhatja maga mögött, így kicsi az esélye annak, hogy komoly kihívást jelentsen a politikai verseny két főszereplőjének, hacsak nem egyesíti az egyre jobban meggyengülő és több jelöltet is állító, széttöredezett baloldalt.

(MTI)

Nyitókép: MTI / EPA / Martin Divisek