Dánia munkához kötné a menedékjogot, hogy segítse az integrációt

Mette Frederiksen dán miniszterelnök kedden ismertette, hogy a rendelet kezdetben csupán azt a húszezer fős csoportot érintené, amely három vagy négy éve részesül állami ellátásban, viszont nincs iskolai végzettsége, és dánul sem beszél. A kormányfő hangsúlyozta, „a közel-keleti, észak-afrikai országokból, valamint a Törökországból, Afganisztánból és Pakisztánból származó nők foglalkoztatási aránya kifejezetten alacsony. A statisztikai adatok szerint az említett térségekből érkező tíz nőből hat munkanélküli” – számolt be a Magyar Nemzet. 

– fogalmazott Frederiksen. Peter Hummelgaard dán munkaügyi miniszter szerint a 37 órás munkakötelezettség keretében az emberek különféle munkákat végezhetnek. Ezek közé tartozik a takarítás, a strandok és erdők karbantartása, valamint önkormányzati intézményekben is vállalhatnak munkát.

A kormány szerint a munkahelyeken a bevándorlók új embereket ismerhetnek meg, kapcsolatokat alakíthatnak ki, és Dániát is jobban megismerhetik ez pedig szintén elősegítheti a beilleszkedést.  Az intézkedés hosszú távú célja a bevándorlók integrálása és az, hogy radikálisan csökkenjen a menedékkérők száma.

Ezek több mint fele „nem nyugati” országokból érkezik. Frederiksen szerint „nem volt helyes döntés úgy állami támogatásokat adni a bevándorlóknak, hogy semmit sem kértek tőlük”. A szociáldemokrata kormányt bíráló egyén baloldali ellenzéki csoportok szerint a szigorítás „államilag támogatott szociális dömpinghez vezethet, amelyről akkor beszélünk, ha egy tagállam a többivel szemben alacsonyabb bérköltségek vagy lazább munkajogi szabályok révén versenyelőnyhöz jut”.

Mattias Tesfaye bevándorlásügyi miniszter szerint „hiba volt Orbán Viktort bírálni, amiért szögesdrót kerítést építtetett Magyarország határán 2015-ben”.

Fotó: MARTIN SYLVEST / Ritzau Scanpix / Ritzau Scanpix via AFP