Afganisztán a legveszélyesebb pillanatait éli jelenleg, ezért még több nemzetközi segítségre van szüksége – jelentette ki hétfőn Genfben António Guterres ENSZ-főtitkár, aki megnyitotta az adományozó konferenciát.
„Itt az ideje, hogy a nemzetközi közösség az afgánok mellett álljon” – mondta Antonio Guterres a fórumon, amelyet azért kezdeményezett, hogy a tagországok növeljék az Afganisztánnak nyújtandó humanitárius segély mértékét. A konferencia célja 606 millió dollár (több mint 179 milliárd forint) összegyűjtése Afganisztán számára, olyan időszakban, amikor Guterres elmondása szerint átlagosan minden harmadik afgán állampolgár „nem tudja, hogy mikor eszik legközelebb”, és százezreknek kellett elmenekülniük otthonaikból a konfliktus miatt.
A világszervezet főtitkára emlékeztetett rá, hogy Afganisztán már a tálib hatalomátvételt megelőzően is a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságán ment keresztül. Figyelmeztetett: Afganisztánt ismét súlyos aszály sújtja – a második az elmúlt öt évben –, ez tönkreteheti a termést, ennek következtében pedig már a hónap végére milliók maradhatnak élelmiszer nélkül, miközben az előrejelzések szerint kemény télre lehet számítani a közép-ázsiai országban.
Az ENSZ-főtitkár azt kérte a táliboktól: hagyják, hogy az ENSZ, és a vele kapcsolatban álló szervezetek alkalmazottjai biztonságban, zaklatás és megfélemlítés nélkül folytathassák munkájukat Afganisztánban. Az ENSZ-főtitkár emlékeztetett arra is, hogy az afganisztáni nők és lányok „meg akarnak bizonyosodni afelől”, hogy a megszerzett jogaik nem vésznek kárba, „nem zárják be előttük az ajtókat, és nem oltják ki reményüket”, hogy – mint mondta – „azoknak az üzletasszonyoknak és női vezetőknek a nemzedéke megmaradhasson, amely az elmúlt két évtizedben virágzott ki”.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 36 millió dollár (több mint tízmilliárd forint) segélyt kért annak érdekében, hogy „sürgősen megmenthessék a vidéki gazdaságokat, elkerülhessék a tömeges elvándorlásokat és a humanitárius válság további súlyosbodását”. Csü Tung-jü, a FAO főigazgatója elmondta: az afgánok számára az alapvető élelmiszerek több mint 80 százaléka búzából készül. Csü közölte továbbá: a válságos helyzet ellenére a FAO az év eleje óta csaknem kétmillió embernek tudott segítséget nyújtani az országban.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hétfőn további 64 millió dolláros (csaknem 19 milliárd forintos) humanitárius segélyt jelentett be az Egyesült Államok részéről Afganisztán számára. Thomas-Greenfield figyelmeztetett: a tálib vezetés akadályozza a segítségnyújtási műveleteket. Az amerikai ENSZ-nagykövet felszólította a radikális iszlamista tálibokat: tegyék lehetővé, hogy a segélyakciók biztonságban folytatódhassanak.
Heiko Maas német külügyminiszter a konferencián további német támogatást ígért. Emlékeztetett rá, hogy Németország már 118 millió dollárral (csaknem 35 milliárd forinttal) növelte az Afganisztánnak nyújtott humanitárius segélyt. „Azt tervezzük, hogy további 500 millió eurót (csaknem 175 milliárd forintot) bocsátunk rendelkezésre Afganisztán és a vele szomszédos országok támogatására” – mondta. Mass felszólította az új afgán vezetést: tegyék lehetővé, hogy az emberek biztonságosan hozzájuthassanak a segélyszállítmányokhoz.
Az eseményen felszólalt Sah Mahmúd Kuresi, Pakisztán külügyminisztere is, aki úgy vélekedett: Afganisztán a tálib hatalomátvételt követően „végre véget vethetne a négy évtizednyi instabilitásnak”. „Afganisztánnak most megvan a lehetősége arra, hogy elinduljon a tartós béke és fejlődés vezető úton” – fogalmazott.
(MTI)
Fotó: Fabrice COFFRINI / AFP
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A miniszterelnök szerint az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője közölte, kezdeményezik a szobor eltávolítását az EP épülétéből.
Orbánéknak elég megőrizni táborukból, aki jelenleg megvan, és emellett kb. 20-25 billegő körzetre koncentrálni.
