Erős és hivatalos diplomáciai kapcsolatot szeretnénk Németországgal – fogalmazott a Welt am Sonntagnak Zabihullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője, aki szerint a németeket mindig szívesen fogadták Afganisztánban.
Az afganisztáni hatalomátvétel után a tálibok diplomáciai elismerést és pénzügyi segítséget követelnek Németországtól – írta meg az Index.
Zabihullah Mudzsáhid szerint „a németek nagyjából száz évvel ezelőtt már sok jót tettek az országért, de sajnos később csatlakoztak az amerikaiakhoz. Ezt megbocsátjuk” – mondta.
A tálibok felállítandó új kormánya „pénzügyi támogatást, humanitárius segítséget és együttműködést szeretne az egészségügyben, a mezőgazdaságban és az oktatásban”
– nemcsak Berlintől, hanem más országoktól is – hivatkozik az Index a német lapra. A cikk megemlíti, hogy a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) felszólította a német kormányt, hogy „anyagilag és technikailag támogassa Törökországot az afgán főváros, Kabul repülőterének további üzemeltetésében.” Törökország előnye, hogy miközben muzulmán ország, egyúttal a NATO egyik legerősebb haderejével rendelkező tagja. Emiatt könnyebben tárgyalhat a tálibokkal, hogy tovább lehessen biztosítani a kabuli repülőtér folyamatos működését a helyszínen – vélekedett Graf Lambsdorff, a liberális FDP külpolitikai szakértője.
A szövetségi kormány kész támogatni a reptér újraindítását. A tálibok nemrég arról is nyilatkoztak, hogy aki el szeretné hagyni Afganisztánt, továbbra is elhagyhatja az országot.
és tudja, hogy a nemzetközi közösség támogatásának feltétele az emberi jogok érvényesülésének biztosítása. A lap szerint a mozgalomban továbbra is vannak „keményvonalasok”, akik a mérsékelteknél nagyobb befolyással rendelkeznek a fiatal, kevésbé képzett harcosok között. A mérsékelt irányvonal pedig csakis akkor kerekedhet felül, ha „gyakorlati eredményeket” tud felmutatni.
A Welt am Sonntag arról is írt, hogy az ország lakosságának fele – 18 millió ember – humanitárius segélyre szorul, és a segélyszervezetek éhínségtől tartanak. Ilyen tartós humanitárius válság menekülthullámokat indítana el, ezt pedig a német kormány mindenáron meg akarja akadályozni – jegyezte meg a lap.
280 ezer ember. Így sok szakértő szerint Németország lenne a fő célpont, ha menekülthullám indulna el Afganisztánból Európa felé. „Azzal számolunk, hogy néhány hét múlva sok dolgunk lesz a német határokon” – mondta a Welt am Sonntagnak a rendőri szervek egyik legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke, Heiko Teggatz. A „negatív forgatókönyv” megvalósulása csak akkor kerülhető el, ha segítséget kapnak a menekültek Afganisztánban és térségében, és „Brüsszel, Berlin és Párizs egyértelműen elkötelezi magát a valódi határvédelem mellett” – jelentette ki a szakszervezeti vezető.
(Index, MTI, Ludwig W. Adamec)
Újabb vörös vonalat léptek át Hadházy Ákosék: a tüntetők rárontottak egy papra kedden délután. Nem ritkák a hasonló egyház- és hitellenes akciók külföldön sem.
A 33 éves férfi meztelenre vetkőzve riogatta a rendőrnőket, hátha így kiutasítják – mindhiába.
Donald Trump Charlie Kirkről is megemlékezett brit állami látogatásának végén, akinek egészen haláláig elnöki jövőt jósolt.
Titkos paktumot kötnének a tömeges deportálásról a tálibokkal.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Áldozatul estek az új bevándorláspolitikának.
Újabb szürreális jelenetek zajlottak le a magyarországi utakon, a mostani esetről videó is készült.
A Szőlő utcai álhírgyártási ügy kulcsemberéről áradozott a Tisza Párt egyik legfontosabb háttérembere.
