A tálibok pénzügyi segítséget kérnek Németországtól

2021. szeptember 05. 14:00

Erős és hivatalos diplomáciai kapcsolatot szeretnénk Németországgal – fogalmazott a Welt am Sonntagnak Zabihullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője, aki szerint a németeket mindig szívesen fogadták Afganisztánban.

2021. szeptember 05. 14:00
null

Az afganisztáni hatalomátvétel után a tálibok diplomáciai elismerést és pénzügyi segítséget követelnek Németországtól – írta meg az Index. 

Zabihullah Mudzsáhid szerint „a németek nagyjából száz évvel ezelőtt már sok jót tettek az országért, de sajnos később csatlakoztak az amerikaiakhoz. Ezt megbocsátjuk” – mondta.

– nemcsak Berlintől, hanem más országoktól is – hivatkozik az Index a német lapra. A cikk megemlíti, hogy a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) felszólította a német kormányt, hogy „anyagilag és technikailag támogassa Törökországot az afgán főváros, Kabul repülőterének további üzemeltetésében.” Törökország előnye, hogy miközben muzulmán ország, egyúttal a NATO egyik legerősebb haderejével rendelkező tagja. Emiatt könnyebben tárgyalhat a tálibokkal, hogy tovább lehessen biztosítani a kabuli repülőtér folyamatos működését a helyszínen – vélekedett Graf Lambsdorff, a liberális FDP külpolitikai szakértője.

A német külügy szerint a repülőtér folyamatos működése a tálibokkal folytatott tárgyalások egyik kulcskérdése.

A szövetségi kormány kész támogatni a reptér újraindítását. A tálibok nemrég arról is nyilatkoztak, hogy aki el szeretné hagyni Afganisztánt, továbbra is elhagyhatja az országot.

A Welt am Sonntag kiemelte, hogy Zabihullah Mudzsáhid a kilencvenes években hatalomra jutott tálib vezetéshez képest új, fiatalabb, modernebb gondolkodású nemzedék talán legfontosabb képviselője,

és tudja, hogy a nemzetközi közösség támogatásának feltétele az emberi jogok érvényesülésének biztosítása. A lap szerint a mozgalomban továbbra is vannak „keményvonalasok”, akik a mérsékelteknél nagyobb befolyással rendelkeznek a fiatal, kevésbé képzett harcosok között. A mérsékelt irányvonal pedig csakis akkor kerekedhet felül, ha „gyakorlati eredményeket” tud felmutatni.

A Welt am Sonntag arról is írt, hogy az ország lakosságának fele – 18 millió ember – humanitárius segélyre szorul, és a segélyszervezetek éhínségtől tartanak. Ilyen tartós humanitárius válság menekülthullámokat indítana el, ezt pedig a német kormány mindenáron meg akarja akadályozni – jegyezte meg a lap.

A berlini vezetésnek azért is fontos az afganisztáni helyzet alakulása, mert Közép-Ázsián kívül Németországban él a legnagyobb afgán közösség,

280 ezer ember. Így sok szakértő szerint Németország lenne a fő célpont, ha menekülthullám indulna el Afganisztánból Európa felé. „Azzal számolunk, hogy néhány hét múlva sok dolgunk lesz a német határokon” – mondta a Welt am Sonntagnak a rendőri szervek egyik legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke, Heiko Teggatz. A „negatív forgatókönyv” megvalósulása csak akkor kerülhető el, ha segítséget kapnak a menekültek Afganisztánban és térségében, és „Brüsszel, Berlin és Párizs egyértelműen elkötelezi magát a valódi határvédelem mellett” – jelentette ki a szakszervezeti vezető.

Az első jelentős német-afgán találkozóra Habibullah kán és egy 23 tagú német delegáció között 1915-ben került sor. A küldöttség fő szándéka az volt, hogy a Niedermayer-Hentig expedíció keretében gyengítse a brit befolyást Afganisztánban. Az 1916-os expedíció során kölcsönös barátsági és kereskedelmi megállapodást kötöttek. Az 1916. január 24-iki szerződés értelmében az afgán kormánynak a német delegáció 100 000 puskát és 300 nehéz fegyvert ígért. 1926. március 3-án újabb baráti megállapodást kötöttek. Mindkét ország nagyköveteit elismerték és 1926-ban ratifikálták az előző, 1916. január 24-es kereskedelmi megállapodást is. A második világháború alatt az afgánok a németekkel szimpatizáló semleges álláspontot képviseltek, bár a Barbarossa-hadművelet előtt arról is szó volt, hogy a tengelyhatalmak oldalán harcba szállnak az angolokkal szemben Karachi megszerzéséért cserébe. Ettől a szovjetek közelsége miatt később elálltak, viszont a hábortú végén a német hadsereg megmaradt fegyverarzenálját Afganisztánnak adományozta. 

A képen az Afgán Királyi Hadsereg a Wehrmachttól kapott egyenruhákban fogadja Kabulban Nikita Hruscsovot 1955-ben. A kép forrása: Military Images

(Index, MTI, Ludwig W. Adamec) 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 26 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
geyza1947
2021. szeptember 07. 17:15
Remélem senki sem ad kölcsönt egy olyan államnak amely hivatalosan nem is létezik, ráadásul sohasem kapják vissza és aki támogatja öket, azok a középkorra szavaznak !!!!!!!!!!!!!!!!
Bell & Sebastian
2021. szeptember 05. 18:57
Fura egy helyzet, mert a fajsúlyos német vállatok manapság már inkább amerikai vállalatok. Nem gondolnám, hogy lesz ebből biznic, mert az a basic gépipar, ami az afgánoknak kellene, már Kínában van. Vagyis nem értem, mire gondolt a talibán költő?
Bitrex®
2021. szeptember 05. 18:13
Hát a németek is szívesen látják az afgánokat. "Das ist der Beginn einer schönen Freundschaft."
Mexivtad
2021. szeptember 05. 16:34
Természetesen a németek adnak, ha .. Gondolom a jogállamiság, Lmbtq jogok alap! :-)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!