Biden és Putyin júniusi csúcstalálkozóján utóbbi éles tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az USA hadserege bármifajta szerepet vállaljon az Afganisztánhoz közeli, közép-ázsiai országokban.
Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusi csúcstalálkozóján utóbbi éles tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az Egyesült Államok hadserege bármifajta szerepet vállaljon az Afganisztánhoz közeli, közép-ázsiai országokban – jelentette a The Wall Street Journal (WSJ).
„Moszkvának fontosabb a befolyási övezetének megőrzése”
Az amerikai politikai-üzleti napilap arról számolt be bennfentes tisztségviselőkre hivatkozva, hogy ez valószínűleg jelentősen megnehezíti a jövőben az Egyesült Államok afganisztáni terrorellenes műveleteit, a pilóta nélküli repülőgépek térségbeli bevetését. Mint írták, a tárgyalás ezen, eddig a nyilvánosság előtt ismeretlen része jól jelzi, hogy Moszkvának fontosabb a befolyási övezetének megőrzése, mint az együttműködés erősítése az új amerikai elnökkel az afgán helyzet ügyében.
– mondta Paul Goble, az amerikai külügyminisztérium korábbi szakértője. Így, hogy nem létesíthet támaszpontot Üzbegisztánban, Kirgizisztánban vagy Tádzsikisztánban, az Egyesült Államok kénytelen lesz a messzebb található, például katari bázisait, valamint az Indiai-óceánon állomásozó repülőgéphordozóit használni, amennyiben légicsapást kíván mérni afganisztáni célpontokra. A nagy távolság azonban jelentősen korlátozza a drónok vagy harci repülőgépek bevethetőségét.
A WSJ értesülései szerint Putyin ennek ellenére azt mondta a genfi csúcstalálkozón Bidennek, hogy Oroszország, valamint Kína is ellenezné az amerikai hadsereg bármifajta szerepvállalását Közép-Ázsiában. Egy magas rangú washingtoni illetékes ugyanakkor közölte, az orosz államfő annak ellenére hangsúlyozta ezt, hogy amerikai hivatali partnere nem kérte ehhez a támogatását.
Nem érdeke Moszkvának az amerikai jelenlét közép-ázsiában
„Nem látjuk be, hogy az amerikai hadsereg közép-ázsiai jelenlétének bármilyen formája hogyan is erősíthetné az érintett országok és/vagy szomszédjaik biztonságát. Ez semmiképp nem lenne érdekében Oroszországnak” – írta az újság megkeresésére csütörtökön Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, és hozzátette, a Kreml ezzel kapcsolatos álláspontja az utóbbi napok afganisztáni fejleményeivel sem változott.
Az afganisztáni háború kezdeti fázisában az Egyesült Államok üzbegisztáni és kirgizisztáni támaszpontokat is használt, mára azonban mindkét országból kivonult. A The Wall Street Journal kiemelte: bár Oroszország jelentős befolyással rendelkezik Közép-Ázsiában,
Az iszlamista tálib lázadók előretörése és későbbi hatalomátvétele meglehetősen felértékelte az együttműködés fontosságát a régió országaival, miután sokak szerint komoly esély van rá, hogy előbb-utóbb ismét megjelennek Afganisztánban különböző nemzetközi terrorszervezetek.
(MTI)
Kép forrása: MTI/EPA/Szputnyik/Szergej Szavosztyanov
Születésnapi üzenetében többek között kiemelte, hogy országa „támogatja az orosz nép igazságos küzdelmét a nemzeti szuverenitás, területi integritás és biztonsági érdekek védelméért”.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke meglepő nyitottságot mutatott Vlagyimir Putyin nukleáris fegyverek korlátozására irányuló javaslatára.
A Flamingo több ezer kilométeres távolságból képes pusztítani.
Az orosz elnök szerint új minőségű eszkalációt jelentene a nagy hatótávolságú rákéták szállítása.
„Az, hogy nem lőnek tarkón, az a posztmodern diktatúra itt Európában, de attól ez még diktatúra” – jelentette ki a KlikkTV műsorában az egykori televíziós.
Irányításával jutott ki a magyar labdarúgó-válogatott az 1986-os világbajnokságra.
Elképesztő hatása van az autóipar két kiemelkedő beruházásának.
