Magyar Levente emlékeztetett: az elmúlt időszakban mindenki nyomon követhette, hogyan következik be Afganisztánban a teljes katonai és politikai összeomlás annak nyomán, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezette nemzetközi erők úgy döntöttek, 20 év után elhagyják az országot. Amikor az amerikaiak bejelentették a csapatkivonást, a magyar kormány megfogalmazta: ennek a folyamatnak úgy kell lezajlania, hogy Afganisztán ne válhasson ismét a nemzetközi terrorizmus melegágyává, valamint a tömeges migráció kibocsátó országává – mondta a magyar kormány álláspontját ismertetve az államtitkár. Hozzátette: sajnos nem sikerült a világ nagy része által elfogadott és megfogalmazott elvárások szerint végrehajtani a műveletet.
Mint mondta, a magyar kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni ennek a hibás geopolitikai döntésnek és az elhibázottan végrehajtott geopolitikai akciónak a következményeit.
Nem fogadjuk el azokat az elvárásokat, kezdeményezéseket, felszólításokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy Magyarország is korlátlanul fogadjon be bárkit, aki Afganisztánt ezekben a nehéz napokban, hetekben el akarja hagyni
– jelentette ki. Megjegyezte: a nemzetközi közösségben ugyanis „ilyen dokumentumok cirkulálnak”, amelyek arra szólítják fel az egykor Afganisztánban csapatokkal rendelkező országokat, és általában a nyugati országokat, hogy mindenfajta korlátozás és szűkítő kitétel nélkül fogadjanak be afgán migránsokat. Magyar Levente szólt arról is, hogy Magyarország egyetlen esetben mégis kivételt tesz: komolyan vizsgálják, hogyan tudna segíteni azokon, akik az elmúlt húsz évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak. Mint mondta, kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel és folyik annak a felmérése, hogyan tudnának segíteni nekik.
Az államtitkár leszögezte: Magyarországnak az Amerikai Egyesült Államok katonai szövetségese, ugyanakkor Amerika az erejéből fakadóan a globális színtéren olyat is megtehet, amit más nem. Hozzáfűzte: nyilvánvalóan a csapatkivonásnak nem így kellett volna történnie. Amit most Kabulból és Afganisztán különböző pontjairól „látunk, az rémísztő, és úgy gondolom” mind a migráció, mind a nemzetközi terrorizmus összefüggéseiben olyan korszaknak a nyitánya lehet – nemcsak Közép-Ázsia és a Közép-Kelet, hanem az egész világ számára – ami nem volt kívánatos és talán még elkerülhető is lett volna – fogalmazott.