Drogállam lett Hollandia?

Mint arról a Mandiner is beszámolt, az egyik legismertebb holland bűnügyi újságíró, Peter R. de Vries életéért küzdenek az orvosok, akit kedden este többször fejbe lőttek egy televízióstúdió előtt Amszterdamban, a belvárosi bulinegyed szívéhez, a Leidsepleinhez közel.

Az újságíró korábban rendőri védelemben részesült, miután oknyomozóként különféle bűnügyek felderítésében való részvétele miatt életveszélyes fenyegetéseket kapott. 2019-ben azt tweetelte, hogy

A legfrissebb hírek szerint egy 35 éves lengyelt és egy 21 éves, rotterdami illetőségű személyt vettek őrizetbe a gyilkosság gyanúja miatt.

Úton a drogállam felé?

„Drogállammá válik-e Hollandia?" – tette fel a kérdést 2019 végén a BBC hágai riportere, Anna Holligan. Riportja szerint Jan Struijs, a legnagyobb holland rendőrszakszervezet vezetője úgy nyilatkozott, hogy bár Hollandiában nem uralkodnak a mexikói állapotokhoz hasonló körülmények például a gyilkosságok terén, „de ha az infrastruktúrát, a szervezett bűnözők által nyert nagy összegeket, a párhuzamos gazdaságot nézzük", „akkor drogállamban élünk". „Ugyan nem lógnak testek a hidakról, de van korrupció a kikötőkben, erőszak ügyvédek ellen, fenyegetett újságírók. (Hollandia) határozottan felmutatja egy kisebb drogállam jellegzetességeit".

A riportot az az eset váltotta ki, amikor Derk Wiersumot amszterdami háza előtt lőtték agyon 2019 szeptemberében, ő volt az ügyvéde Nabil B. koronatanúnak, aki Hollandia két vezető drogbárója ellen készült vallani. 

A brutalitás a cikkben megszólaltatott Wouter Laumans szerint növekszik. A holland újságíró könyvet írt az amszterdami drogkereskedésről. A példák, amiket sorol, a következők: két fiatal fiút kalasnyikovval soroztak meg véletlenül egy leszámolás során. Egy anyát a gyermekei előtt öltek meg. Levágott fejet találtak egy coffee shop előtt. Nabil B. koronatanú testvérét megölték. 2019-ben pedig a holland ügyvéd megölése. Laumans nyilatkozatában nem titkolta, hogy

(a fiatal marokkóiak hívják egymást így). 

A cikk egyéb merész kijelentéseket is idéz. Az amszterdami polgármester által 2019 augusztusában megrendelt jelentés a várost „a drogbűnözők Valhallájának” nevezte, Ferd Grapperhaus holland igazságügyminiszter, aki a BBC cikke óta is betölti a pozíciót, így fogalmazott: Hollandia egyelőre még nem drogállam, de fenyeget a veszély, hogy az lesz. A cikk szerint a lakosság többsége egyetért: egy felmérés szerint a hollandok 59%-a úgy gondolta, hogy Hollandia drogállam, vagyis olyan állam, melynek gazdasága függ az illegális drogkereskedelemtől. 

A mostani gyilkossági kísérlet azonban kevesekben hagyhat kételyt, hogy a BBC riportja valós problémára mutatott rá. Akárcsak Wiersum megölése, a mostani ügy is valószínűleg Nabil B. koronatanúhoz kapcsolódik. De Vries többek között a hírhedt Ridouan Taghi marokkói-holland drogbáró elleni, Marengo-ügynek nevezett per koronatanújának tanácsadójaként is tevékenykedik.

A helyzet eszkalálódását mutatja, hogy idén május végén – nem egész két hónapja – Teun Voeten fotóriporter és újságíró, aki korábban a mexikói drogkartellekkel foglalkozott, cikket közölt a hollandiai drogkereskedelem helyzetéről. Ebben már tényként kezelte, amit a BBC 2019-ben még csak megkockáztatott:

De hogyan jutott idáig Hollandia az elmúlt évek – Mark Rutte miniszterelnök vezetésének ideje – alatt?

Fokozódó erőszak, tehetetlen rendőrség

Pieter-Jaap Aalbersberg, akkor amszterdami rendőrfőkapitány, most Nemzeti Biztonsági és Terrorelhárítási Koordinátor, 2018-ban arról beszélt, hogy a bandákkal kapcsolatos bérgyilkosságok kötik le az amszterdami rendőrség idejének nagy részét, „kevés időt hagyva más ügyekre”. „Hatvan-hetven százalékban bérgyilkosságokkal foglalkozunk, a fennmaradó (időben) főleg radikalizációs és terrorizmussal kapcsolatos nyomozásokkal". Ez nem hagy időt például a nagybani drogszállítás lefülelésére. „Nem jutunk el a szerkezeti nyomozásokhoz eléggé, például a nemzetközi drogkereskedelem valódi főnökeihez.” 

Ekkor Aalbersberg arról is beszélt, hogy

akik megdöbbentően olcsón, 3000 euróért is vállalnak egyre brutálisabb bérgyilkosságokat. „A nyolcvanas és kilencvenes években profi bérgyilkosok jöttek ide külföldről 50 ezer euróért. Az utóbbi években fiatal amszterdami fiúk (a gyilkosok) (...) olyan összegeket hallunk, mint 3-5 ezer euró egy bérgyilkosságért.”

A rendőrség persze alkalmanként elér nagyobb eredményeket, idén márciusban a belga rendőrséggel 48 gyanúsítottat tartóztattak le egy a két országon átívelő közös akcióban.

Eközben a maffia sem tétlenkedik, egy 2019-es cikk szerint csak Közép-Hollandiában 19 rendőrtiszt bukott le azzal, hogy alvilági kapcsolatai voltak, Utrechtben például egy vezető rendőrtisztről kiderült, hogy a már említett Ridouan Taghi zsoldjában állt. A Guardian erről szóló cikke szerint a holland igazságügy-minisztérium 2017-ben jelentést adott ki, miszerint a rendőrség „szakmai integritásán (esett) rések” 40%-a bevándorló hátterű rendőröket érint, ami erős felülreprezentáltság, hiszen a bevándorló hátterű egyenruhások az állomány 7%-át adják ki.

A bevándorlás szerepe

2011-es holland adatok szerint aránytalanul sok külföldön született rab került a börtönbe drogokhoz köthető bűncselekmények (nagyrészt előállítás, terjesztés és eladás) miatt. 2011-ben az elítélt suriname-iek egyharmada drogokhoz köthető bűncselekmény miatt állt bíróság elé (33%), a Holland Antillákról származók negyede (24%), szemben a Hollandiában született rabok között látható 15%-al. A külföldi származású rabok aránya a drogokkal kapcsolatos bűncselekmények miatt börtönbüntetést töltők között 1994 és 2004 között folyamatosan nőtt, frissebb adatot a szakirodalom nem idéz.

A holland rendőrség 2018-as trendelemzése szerint

elsősorban Rotterdamon keresztül, mely egyike Európa legnagyobb kikötőinek. 2019-ben a holland kormány belengette az albánok vízumkötelességének visszaállítását is, elsősorban a maffiával szembeni fellépés igényével. 

Amszterdam eközben az elosztásban játszik fontos szerepet. Az erről beszámoló 2018-as cikk tisztázza, hogy sokkal több lőfegyveres erőszak köthető a kokainhoz, mint más drogokhoz, ráadásul a maffiózók automata fegyverekkel is rendelkeznek, melyeket háborús zónákból, például Szíriából, Líbiából szereznek be. 

A nagyobb sajtófigyelmet kapott gyilkosságok kapcsán egyértelmű a rendőrség álláspontja: „Az elmúlt évek összes amszterdami bérgyilkossága a kokainkereskedelemhez köthető”.

Peter R. de Vries előtt tisztelgő megemlékezés az amszterdami merénylet helyszínén

Robin Utrecht/ABACAPRESS.COM / Reuters