Ferenc pápa szerint a latin mise megosztja a katolikus egyházat

Konzervatív katolikus szervezetek máris bírálták a „liturgikus háborúnak” titulált folyamat legújabb fejleményét. Az egyházon belül egyes konzervatívok – elsősorban az Egyesült Államokban és Európában – a II. vatikáni zsinat döntései elleni tiltakozásuk jeléül tartották latin nyelven a régi liturgia szerinti szertartásokat. Az 1962 és 1965 között tartott zsinat vezette be egyebek mellett a nemzeti nyelveken tartott misét.    

A II. vatikáni zsinat egyszerűsítette a szertartást, és a papok immár anyanyelvükön mutathatták be a misét, szemben állva a hívekkel. Az egyházon belüli tradicionalista irányzat hívei ellenezték az új stílusú miséket, amelyeken himnuszokat énekeltek és gitáron is játszottak. Sokaknak hiányzott a latin rituálé misztikuma és az évszázados gregorián énekek.    

elsősorban a tradicionalista Szent X. Pius Társaságnak, amelynek alapítóját, Marcel Lefebvre érseket II. János Pál 1988-ban kiközösítette. 2007-ben XVI. Benedek elrendelte, hogy minden római katolikus pap mondhat misét latin nyelven anélkül, hogy ehhez külön engedélyt kellene kérnie egy püspöktől vagy a Vatikántól, mint ahogyan ez korábban kötelező volt.    

A püspökökhöz intézett levelében Ferenc pápa kifejtette, hogy elődjei jószándékát és elnézését „arra használták ki, hogy elmélyítsék a szakadékot, megerősítsék a különbözőségeket, és bátorítsák az egyházat gyengítő, az útját elálló és a megosztottság veszélyének kitevő nézeteltéréseket”.    

A pápa szerint egyes papok, akik csak a hagyományos latin szertartásrend szerint voltak hajlandóak misézni, olyan „megalapozatlan és tarthatatlan állításokat” erősítettek ezzel, amelyek szerint „a II. vatikáni zsinat elárulta volna a hagyományt és az igaz egyházat”. V. Pius pápa 1570-ben hagyta jóvá a tridenti (trentói) zsinat (1543-1563) által kidolgozott latin nyelvű liturgiát.

(MTI)

Fotó: HAZEM BADER / AFP