Brüsszel csak látszólag engedte el Ukrajna kezét, már készül az új terv

Egyelőre vége az ukrán agráróriások profitját gyarapító szolidaritásnak, de Brüsszel megígérte Kijevnek, nem járnak rosszabbul.

„Az unió elkötelezetten támogatja az országot a tényekkel való szembenézésben, és egy jobb jövő kialakításában” – írta Borrell.
Bosznia-Hercegovina tovább léphet az európai úton, de ehhez először megbékélés szükséges a régióban – írta Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnapi blogbejegyzésében a srebrenicai népírtás 26-ik évfordulója alkalmából. A főképviselő kiemelte: a srebrenicai mészárlás, amely mintegy 8000 ember életét követelte, a modern európai történelem legsötétebb fejezete, és habár a nemzetközi jog szerint népirtásnak minősül, a régióban még mindig jellemző ennek tagadása.
Borrell felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell szüntetni minden olyan kísérletet, amely a történelem átírására, a népirtás és a háborús bűnök tagadására, valamint a háborús bűnösök dicsőítésére irányul. „A térség vezetőinek el kell utasítaniuk a gyűlöletet és a megosztó kommunikációt, és elő kell mozdítaniuk a párbeszédet és az együttműködést. A megbékélés elérésének legjobb módja, ha erősebb és jobb társadalmakat építünk, ahol a pluralizmus, az igazságosság és az emberi méltóság érvényesül” – tette hozzá.
A főképviselő szerint, az Európai Unió pontosan ezt kínálja Bosznia-Hercegovinának, és ez az oka annak, hogy támogatja a reformokat, a politikai párbeszédet, de mindenekelőtt a megbékélést. Mint írta, a fiatalok a stabilizációban rendkívül fontos szerepet játszanak, mivel ők fogják alakítani az ország fejlődését.
„Bosznia-Hercegovina történelme a közös európai történelem része, és az ország és az egész Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban rejlik.
– írta Borrell.
A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim bosnyák lakossága ott keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, majd néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháború utáni időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.
(MTI)