Gyógyíthatatlan kór a parazita „fehérség”

A Journal of the American Psychoanalytic Association májusban egy kutatási cikket tett közzé, amely a fehérséget „rosszindulatú, parazita jellegű állapotnak”, valamint  „veszélyes, diszkriminatív és perverz mentális állapotnak” írja le.

Donald Moss író és aktivista a „Fehérség, mint állapot” (On Having Whiteness) című cikke elmagyarázza, hogy

Moss azt állítja, hogy a fehérség „könnyen beszivárog azokba a csoportokba is, amelyek az egyének védelmére, demokratikus alapelvekre épülnek”.

A Federalist Noel Ignatjevet, egy már elhunyt történészt, a Harvard oktatóját és a Kommunista Párt egykori tagját idézi, aki megalapította a „Fajáruló” című folyóiratot, amelynek mottója „A fehérség elárulása az emberiség iránti hűség” volt.

Ignatiev írt egy cikket a Harvard Magazine-ba, melynek címe „A fehér faj eltörlése” volt, amelyben Ignatjev, aki úgy vélte, hogy a fehér faj társadalmilag konstruált patológia, nem pedig biológiai valóság és azt állította, hogy „a fehérség nem kultúra, hanem kiváltság”. Moss a The Federalistnak elmondta, hogy szerinte egyértelmű különbség van a fehér emberek, mint faj, és a fehérség, mint állítólagos patológia között.

Ez cikk közvetlenül azután jelent meg, hogy kiderült, hogy a Yale-i Orvostudományi Karának Gyermektanulmányi Központja egy rasszista előadót látott vendégül, aki arról fantáziált, hogy „egy revolver tárát kellene beleereszteni minden utamba kerülő fehér ember fejébe”, és elásni őket „hogy tegyünk nekik egy kib*szott szívességet”. Moss fehérségről szóló cikke sajnos szomorú konklúzióra jut, mikot megállapítják, hogy a fehérségre „még nincs tartós gyógymód”.