Oroszország és Kína autoriter módszerekkel próbálja aláásni a szabályokon alapuló nemzetközi rendet – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken a Német Külkapcsolatok Tanácsa által szervezett videókonferenciát megnyitó beszédében.
A brüsszeli székhelyű szervezet főtitkára beszédében hangsúlyozta: Oroszország továbbra is veszélyes magatartást tanúsít azáltal, hogy fejleszti haderejét az Északi-sarkvidéktől Afrikáig, megfélemlíti a szomszédos országokat, továbbá kibertámadásokat hajt végre a NATO tagállamokban.
Kína egyelőre nem nyílt ellenfél
Szavai szerint a NATO Kínát nem tekinti ellenfélnek, mivel vannak lehetőségek együttműködésre a kelet-ázsiai országgal, azonban Peking nem osztja a transzatlanti értékeket. Megfigyeli saját állampolgárait, elnyomja a másként gondolkodókat, a vallási kisebbségeket, és fenyegetően lép fel szomszédai ellen. Utalt arra, hogy Kína hamarosan a világ harmadik leggazdagabb és legerősebb országa lesz, jelenleg a világon a második legnagyobb védelmi költségvetéssel és haditengerészettel rendelkezik.
A NATO nemcsak katonai védelmi, hanem politikai szövetség is, amely elengedhetetlen a korunkat érintő kihívások kezelésében”
– jelentette ki Stoltenberg. A főtitkár hangsúlyozta: a globális verseny, a kibertámadások, a terrorizmus, nukleáris fegyverek és a klímaváltozás árnyékában a jelenkori biztonságpolitikai helyzet sokkal összetettebb és több kérdést vet fel, mint valaha. Ezeknek a kihívásoknak a megválaszolásához erős politikai összetartás is szükséges az Egyesült Államok és Európa között.
Növelni kell a NATO katonai pozícióinak megerősítését
Stoltenberg szerint a NATO úgy növelhetné befolyását, ha minél gyorsabban végrehajtja katonai pozíciójának megerősítésére irányuló terveket, folytatja erőkészenlétének növelését, több pénzt fektet a kollektív védelembe, fokozza a védelmi innovációt minden szövetséges tagállamban. Bejelentette, hogy a NATO új központot hoz létre, amely elősegíti a szövetségesek közötti fokozottabb technológiai együttműködést.
fokoznia kell a szövetség partnereinek nyújtott képzési és más jellegű támogatást, olyan területeken, mint a terrorizmus elleni küzdelem, a kibertámadások elhárítása, a válságkezelés és a védelmi reform. Hozzátette, hogy a szervezetnek foglalkoznia kell az éghajlatváltozás biztonsági következményeivel. A NATO-tagországok vezetői június 14-én találkoznak Brüsszelben, hogy áttekintések kapcsolataikat és felvázolják a szervezet jövőjére vonatkozó elképzeléseiket.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet
Az orosz jegybank folyamatos kamatemelésekkel igyekszik csökkenteni az inflációt. Elvira „A Pusztító” Nabiullina könyörtelen: legutóbb már 21 százalékra húzta fel az alapkamatot. A vállalatok tulajdonosai most úgy döntöttek: elég volt a központi bank elnökéből.
Ha ez igaz, tektonikus mozgások indulhatnak el Európában.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Az Európai Unió gazdasági versenyképességének jövőjét megalapozó sürgős cselekvési tervet fogadtak el a nyugati szövetségi rendszer legnagyobb találkozóján Budapesten.
Régen nem lepett meg film annyira, mint az Anora: Sean Baker cannes-i fődíjas alkotása úgy forgatja ki a prostituáltakkal kapcsolatos hollywoodi kliséket, hogy miközben szinte végig kiválóan szórakozunk, a tanulság észrevétlenül kúszik be a bőrünk alá.
Donald Trump fölényes győzelme új szeleket hoz a viharos európai vizekre: a békéért tett lépésekkel a magyar kormány európai pozícióját is alapjaiban változtatja meg. Kohán Mátyás írása.
Kiderült az is, hogy kik a magyar éremesélyesek, illetve mi köze a Lánchídnak és az oroszlánnak a hazai világversenyhez.
Nyitnak a karácsonyi vásárok: ezekre érdemes figyelni
