A migráció és a mobilitás hozzátartoznak az európai életmódhoz – jelentette ki Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság európai életmód előmozdításáért felelős tagja az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, a munkaerőhiány enyhítését célzó legális migrációról szóló jelentés szerdai vitájában.
A biztos véleménye szerint az európai polgárok elődei bevándorlók voltak, az uniós intézményekben dolgozók mind migránsok, akik külföldről költöztek Brüsszelbe az új munkalehetőségek végett, ezért üdvözölte, hogy az úgynevezett saját kezdeményezésű EP-jelentés célja az unión kívüli országokból érkezők munkavállalási lehetőségeinek megkönnyítése.
Margarítisz Szkínász: A migráció lehet sikertörténet
A görög biztos hangsúlyozta: a migráció lehet sikertörténet, csak arra van szükség, hogy szabályozott keretek között működjön, továbbá a kibocsátó és a fogadó ország számára kölcsönösen gyümölcsöző legyen. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon sok migráns legálisan érkezik az EU-ba: 2019-ben 3 millióan kaptak letelepedési engedélyt munkavállalási okokból. Hozzátette: a munkaerőpiacok változása és a társadalom elöregedése, továbbá bizonyos ágazatokban a szakképzett munkaerő hiánya szükségessé teszi a migrációt. Hangsúlyozta azt is, hogy a migránsok munkavállalása uniós nemzeti hatáskörbe tartozik, a tagállamok dönthetik el, hány bevándorlót fogadnak munkavégzés céljából.
Mint mondta, a bizottság támogatja a munkaerőhelyzet javítását célzó, legális migrációt, például azért is, mert
Arról is beszélt, hogy az alacsony vagy közepes szakképzettséget igénylő ágazatokban is magas a munkaerőhiány, azért az uniós végrehajtó szerv megkönnyítené az ilyen végzettséggel rendelkezők bevándorlását. Kijelentette, hogy az Európai Bizottság év végéig javaslatokat nyújt be arról, milyen készségekre van szüksége Európának, továbbá kialakítaná a nemzetközi szintű tehetségtoborzás csatornáit is.
Szkínász üdvözölte, hogy a Tanács soros portugál elnöksége hétfőn ideiglenes megállapodást kötött az Európai Parlament tárgyalóival az EU-ban munkát vállalni kívánó, magasan képzett, unión kívülről érkezők beutazási és tartózkodási feltételeit megállapító bizottsági irányelvtervezetről, az úgynevezett kék kártya rendszerének reformjáról.
Hidvéghi Balázs: Le kell számolni a mítosszal
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a vitával összefüggő jelentés alapállításaiban és felvetéseiben is hibás. "Le kell számolni azzal a mítosszal, hogy a demográfiai kihívásokra vagy a munkaerőpiaci problémákra a tömeges migráció jelenti a választ" – mondta. A képviselő szerint baloldali és liberális frakciók a multikulturalizmust erőltetik Európa-szerte.
„Látható, hogy az eredetileg munkavállalási célú, de tömegessé váló beáramlás milyen problémákat okozott Nyugat-Európában. A nagy, gazdag tagállamok sem képesek megbirkózni a tömeges migrációból fakadó szociális, kulturális, közbiztonsági kihívásokkal. Téves az a beállítás, miszerint a multikulturalizmus szükségszerűen jobb, mint egy homogén, európai társadalom” – mutatott rá a képviselő. Hozzátette: semmi szükség európai szintű munkavállalási célú migrációs szabályokra, ebben a kérdésben minden tagállamnak magának kell döntenie.
Ha egy ország demográfiai kihívásokkal vagy munkaerőpiaci problémákkal küzd, számos eszköz áll a rendelkezésére.
Elég csak Magyarország sikeres családpolitikáját és adópolitikáját megnézni, amivel jó példát mutatunk Európának” – mondta el az EP-képviselő. „A koronavírus-járvány miatt Európa-szerte nőtt a munkanélküliség. Elfogadhatatlan, hogy az európai emberek munkához segítése helyett a bevándorláspárti baloldal migránsokat akar Európába hozni. Az európai embereknek kell ismét munkát adni, és nem képzetlen munkaerővel kell elárasztani Európát” – zárta szavait a képviselő.
Kósa Ádám: Hátrányt szenvednek a kelet-európaiak
Kósa Ádám fideszes EP-képviselő hozzászólásában tiltakozott az ellen, hogy a kelet-európai munkavállalók hátrányos megkülönböztetést szenvednek el, miközben az EU migránsokat hív be dolgozni. Emlékeztette uniós parlamenti képviselőtársait, hogy mind az úgynevezett kiküldetési irányelvet, mind a mobilitási csomagot úgy írták újra a nyugat-európai országok igényei szerint, hogy hátrányba hozták a kelet-európai munkavállalókat és fuvarozókat.
Szociális dömpingről kiabálnak, miközben csak a saját piacaikat kívánják protekcionalista módon megvédeni”
– tette hozzá. Rámutatott, hogy egyedül az EU-s polgárok egyenlő kezelése segítene abban, hogy legyen elég dolgos kéz a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy az egészségügyben. „Amikor azzal szembesülnek, hogy nincs, aki spárgát szedjen a földeken, dolgozzon a vágóhidakon, gondozza az időseket és betegeket, akkor ahelyett, hogy a saját állampolgárink számára méltányos és igazságos munkakörülményeket teremtenének,
inkább arról beszélnek, hogy az üres állásokat EU-n kívülről érkezőkkel töltsék be, ami nonszensz”
– jegyezte meg a képviselő. „Vissza kell térni az Európai Unió alapító szerződéseinek szelleméhez, melyek garantálják a személyek és a szolgáltatások szabad mozgását. Nekünk az unióban az európai polgárok jóléte és megbecsülése az első” – emelte ki Kósa Ádám.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Nem mindennapi jelenetek.
