A tábornok szerint a hadsereg megtartja a választásokat, és már meghatározta azokat a változtatásokat, amelyeket eszközölnek az alkotmányban, amennyiben a „népakarat” ezt kívánja. Mianmarban a hadsereg február elsején, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, őrizetbe véve a kormányzó NLD számos politikusát. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan az NLD nyerte. A hadsereget több évtizedre hatalomra juttató 1962-es puccs után elkövetett újabb katonai államcsíny óta rendszeresek a tömegmegmozdulások, amelyek ellen a hadsereg egyre keményebben lép fel.
Közel ezer áldozat
A Politikai Foglyokat Támogató Egyesület (AAPP) nevű mianmari jogvédő szervezet szerint a puccs óta a biztonsági erők legalább 812 embert öltek meg, és csaknem ötezer embert vettek önkényesen őrizetbe, köztük Szú Kjí államtanácsost, az ország akkori de facto vezetőjét. Szú Kjít a puccs napján vették őrizetbe, és számos dologgal, köztük adó-vevő készülék birtoklásával és állami titkok elárulásával vádolják egyszerre két bíróságon, ügyvédjeivel pedig csak videókapcsolattal érintkezhet a biztonsági szolgálat illetékeseinek jelenlétében. A katonai hatalom szerint ennek biztonsági okai vannak.
Hlaing szerint
a zavargásokban mintegy háromszázan haltak meg, és 47 rendőr is életét vesztette.